Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
International Assotiation for Public Participation (IAP2) A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL SKÁLÁJA A társadalmi nyilvánosság szintjének növelése TÁJÉKOZTATÁS KONZULTÁCIÓ BEVONÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS FELHATALMAZÁS A társadalmi részvétel módja Az érintettek informálása Az információra visszajelzés kérése Közvetlen találkozó az érintettekkel Partneri együttműködés az egész fejlesztési folyamat során Teljes mértékben az érintettek véleménye, döntése a mérvadó ígéret a résztvevőknek Biztosítjuk az Információt A visszajelzés hatására született döntésekről tájékoztatni fogunk Közösen dolgozunk. A vélemények megjelennek az alternatívákban és a döntésről visszacsatolást adunk Beépítjük a véleményeteket a döntésbe. A vélemények, alternatívák kidolgozása, innovációk figyelembevétele, a megvalósíthatók kiválasztása Végrehajtjuk a döntést. A végső döntés is az érintettek kezében van Példák, eszközök Hírlevél Web Ügyfélszolgálat Fogadó óra Közmeghallgatás Fókuszcsoport Kutatás Közösségi találkozó Műhelymunka Megszólítás Állampolgári tanácsadó testületek Részvételi döntéshozatal Állampolgári elbírálás Titkos szavazás Delegált döntéshozatal 2. sz. ábra. A társadalmi részvétel skálája, az IAP2 modell. Forrás: IAP2 modell alapján saját fordítás és szerkesztés. sítására útmutatót készített“. Az ismertetőjük a közösségi tervezéshez nyújt segítséget, a társadalmi részvételi modell lépcsőzetes előkészítését fogalmazza meg, öt lépésben: 1. lépés: a közösségi részvételi működéshez szükséges folyamat előkészítése, 2. lépés: az érintettek azonosítása és elérése, 3. lépés: a megfelelő (adekvát) részvételi szint kitűzése (informálás, egyeztetés, bevonás, együttműködés, vagy felhatalmazás), 4. lépés: a nyilvánosság, a közösség részvételének, a döntési folyamatokba vonásához szükséges eszközök, 5. lépés: a társadalmi részvétel (közösségi alapú működés) folyamatában a közösségi célok és az intézményi célok egymásba illesztése, összehangolása. A modell a helyi települési döntéshozatalt, a lokális projektek megvalósításához nyújt támogatást, de - véleményem szerint - alkalmas látogatók közösséggé szervezésére, a kulturális intézmények döntéseinek előkészítésére. A modell alkalmazását úgy javaslom, hogy az egyes intézményi feladatok tükrében gondoljuk át, hogy hol lehet számítani a közösség véleményének megismerésére, bevonására, mely feladat ellátásakor lehet partnerségben együttműködni helyi civil szervezetekkel. Az alapvető értékek, melyeket minden döntésnél meg kell gondolni: • egyének, látogatók véleményéről hogyan kapunk visszacsatolást? • a helyi civil közösségek elérése, részvétele hogyan biztosítható? • az esélyegyenlőségi szempontok, a széleskörű hozzáférés hogyan valósul meg? • fenntarthatóság, környezet és természetvédelem szempontjai hogyan jelennek meg? Az alábbi javaslataimat az IAP2 modell és az említett EPA segédlete alapján adaptáltam muzeális intézményi modellre. A múzeumok közösségi alapú működtetésének lépései /. lépés: A közösségi részvételi folyamat előkészítése A tervezéskor fontos leszögeznünk, hogy a részvétel nem azt jelenti, hogy a közösséget, látogatókat „felhasználjuk” a céljaink elérése érdekében, hanem azt, hogy a múzeum kíván tenni a közösségi ügyekért, a résztvevőkért, a velük közösen meghatározott célokat szeretnénk megvalósítani. /./. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a közösségi működés lehetséges-e A válasz érdekében gyors helyzetértékelés szükséges: • fel kell mérnünk a szükségleteinket és a belső és külső erőforrásainkat, • a legfontosabb partnereinket, a legfontosabb érintettek körét, és igényeiket kell összegyűjtenünk, • meg kell fogalmaznunk a konkrét lehetőségeket, ahol a közösség segíteni tud a döntéshozatalban, 26 International Cooperation Public Participation Guide: Process Planning Public Participation Guide, https://www.epa.gov/international-coope- ration/public-participation-guide-process-planning 96
