Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
• biztosítson szélesebb hozzáférést a gyűjtemények, tudományos kutatások eredményeihez minél köny- nyebb módon, • a társadalmi szerepvállalás növelése szükséges: a múzeum vállaljon szerepet esélyegyenlőségi kérdésben, a társadalmi feszültségek enyhítésében, a diszkrimináció csökkentésében, • nyújtson szélesebb hozzáférést köznevelési és felsőoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztésében, támogassa a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók/hallgatók iskolai lemorzsolódását csökkentő programokat, biztosítson alternatív tanulási útvonalakat a hátrányos helyzetű fiataloknak, felnőtteknek, • támogassa a tehetségeket, • környezettudatosságot népszerűsítő programokat valósítson meg, • vállaljon aktívabb szerepet a fogyatékkal élők, időskorúak, hajléktalanok, börtönből szabadulok kulturális értékekhez való hozzáférésébe, segítse fiatalkorú bűnözők társadalmi reintegrációját, • tegye mindenki számára elérhetővé és átláthatóvá gyűjteményeit és szolgáltatásait, • mérje fel a látogatói igényeket, versenyképes szolgáltatásokat alakítson ki, • határozottabb szerepet vállaljon a turizmusban, • a közösség megtartásához, a közösségfejlesztéshez a múzeum: legyen jelen, folytasson konzultációt, vállaljon szerepet a helyi közösség életében, ismerje célközönségeit, folyamatosan tartson kapcsolatot közösségeivel, mérje fel a célcsoportok igényeit és építse be a tevékenységeibe, járuljon hozzá az élő közösségek megerősítéséhez.23 24 A társadalmi szerepvállalás, közösségi részvétel A társadalmi részvétel minden demokratikus berendezkedés alapja. A társadalmi tőke akkor erős, ha aktívak az állampolgárok, nagy a társadalmi részvétel a döntéshozatalban. Az állampolgári részvétel politikai részvételen és közösségi cselekvésben való részvételen alapul. Sherry ARNSTEIN részvételi létrája a helyi szereplők bevonásának mélysége alapján határozta meg a részvétel szintjeit a politikai döntéshozatalban. Minél nagyobb mértékű a lakosság szerepe a döntéshozatalban, annál magasabb lépcsőfokon állunk ezen a létrán, annál tökéletesebben valósul meg a társadalmasítás.2,1 Legalsó szintje „A részvétel hiánya", létrafokai: „Manipuláció és a Terápia". A középső szintjei a „Tokenizmus”, a „reaktív részvétel", a „bemenet", ezen belül a létrafokok: „Tájékoztatás - Párbeszéd - Kiengesztelés”. A legfelső szint a „Civil hatalom", a Proaktiv részvétel, a „bevonás" szintjei, fokai: „Partnerség - Küldötti ellenőrzés és a Polgári ellenőrzés". Hazánkban ez a legismertebb részvételi modell. Ugyanakkor az intézmények közösségi alapú működéséhez a múzeumok társadalmiasítására ez a politikai alapú modell nem igazán alkalmas. Egy későbbi, továbbfejlesztett társadalmi részvételi modell az International Assotiation for Public Participation (IAP2) öt fokozatú részvételi skála modellje.25 Hazánkban kevéssé ismert, viszont az észak-amerikai kontinensen, az Egyesült Államokban és Kanadában környezetvédelmi vagy helyi döntéshozatalban alkalmazzák, de sikeres helyi fejlesztés valósult meg Ausztráliában a társadalmi részvétel erősítésére, Európában több országban a demokratikus deficit csökkentésére, vagy közel-keleti országokban a demokratikus döntéshozatal megismerésére. A „Nemzetközi Egyesület a Társadalmi Részvételért” a közösségi részvételi modellje (továbbiakban IAP2) a helyi szereplők részvételének erősítését szorgalmazza. A közösségi alapú működés alapelvek, alapértékei: • átláthatóság, • alázatosság, • nyitottság, • mások iránti tisztelet, • őszinteség, • megbízhatóság, szavahihetőség, • rugalmasság. Az IAP2 modellje szerint öt társadalmi részvételi szint átgondolása segíti a közösség bevonását a döntéshozatalba. Ezek: • tájékoztatás, • konzultáció, • bevonás, • együttműködés, • felhatalmazás. Az IAP2 modellje szerint öt társadalmi részvételi szint átgondolása segíti a közösség bevonását a döntéshozatalba. Az alábbi ábra bemutatja az öt részvételi szintet és főbb jellemzőit. Az IAP2 társadalmi részvételi skáláját közösségi tervezésre, demokratikus társadalmi részvétel segítésére fejlesztették, de szempontrendszere alkalmazható az intézmények közösségi alapú működtetésének modellezésére. Az intézmények társadalmivá, közösségivé tételének, a „társadalmiasításának” sikere azon múlik, hogy kellőképpen megtervezzük, átgondoljuk és magunkra formáljuk-e a bemutatott folyamatot. Az események, rendezvények akkor válnak eredményessé, ha kellőképpen informáljuk és bevonjuk az érintett szereplőket, ha kiépítjük és erősítjük a kapcsolatrendszerünket és bizalmi viszonyt alakítunk a partnereinkkel. A közösségi tervezés meghatározó az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency, EPA) számára, ezért az IAP2 társadalmi részvételi modelljének megvaló23 Museums 2020, http://www.museumsassociation.org/campaigns/museums2020/2020vision 24 ARNSTEIN, Sherry 1969. 25 IAP2’s Public Participation Spectrum http://c.ymcdn.com/sites/www.iap2.org/resource/resmgr/Foundations_Course/IAP2_P2_Spectrum.pdf 95
