Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
SZIGETHY ZSÓFIA: Múltidéző programok demens időseknek
Szigethy Zsófia MÚLTIDÉZŐ PROGRAMOK DEMENS IDŐSEKNEK Bevezetés, a téma háttere, helye a múzeumi munkában Az ICOM, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa így definiálja a múzeumot: „A múzeum egy, a társadalom és annak fejlesztése szolgálatában álló stabil, nonprofit intézmény, amely nyitott a nyilvánosság számára, és oktatás, tanulás és élményszerzés céljából gyűjti, megőrzi, kutatja, közreadja és bemutatja az emberiség és környezetének tárgyi és szellemi kultúráját. VIGH Annamária szavait idézve a múzeum elválaszthatatlan az őt tápláló és folyamatosan válaszadásra késztető közegtől, azzal szoros szimbiózisban tud fejlődni és együttműködni. Fontos, hogy ezeket a változásokat ne passzív félként szenvedje el, hanem a változásokra reflektáljon, vagy éppen idézze elő azokat.1 2 A vezetői magatartás kulcsszavaiként az alábbiakat határozza meg: felelősség, hitelesség, magas szintű szakmaiság, kreativitás, nyitottság, fenntarthatóság és partnerség.3 Ennek a nyitottságnak a leképeződése tulajdonképpen az, hogy a múzeumok, válaszul a fenntartó és a közönség igényeire, igazolni próbálták társadalmi hasznosságukat. A változások eredményeképpen kialakul, hogy a múzeumok látogatói már nem a turisták, nem a publikum, hanem a múzeumban őrzött kulturális javak örökösei.4 Kialakul tehát a nyitott múzeum, melyet CSERI Miklós úgy határoz meg mint a gyűjteményeket muzeo- lógiai és tudományos szempontból feldolgozó, majd az alkalmazott tudásközvetítési módszerekkel az ismereteket a legszélesebb társadalmi rétegek számára átadó intézményt.5 A múzeumok életben maradásának tehát egyik kiemelt tényezője, hogy nyisson a társadalom különböző rétegei felé. Ennek iránya lehet az élethosszig tartó (LLL), valamint az élet minden területére kiterjedő (LWL) tanulás. Ezen tanulási irányok közül a társadalmi felelősség- vállalásunkban leginkább az informális tanulás lehet a meghatározó. KÁLDY Mária az alábbi módon definiálja a fogalmat: „olyan, sokszor észrevétlen mindennapos tevékenység, melynek elsődleges célja nem a tanulás, vagy önmagunk képzése, de amelynek során mégis sok olyan ismeret szerezhető, amelyek gyarapítják a tudást, tapasztalatot, fejlesztik a képességeket, készségeket. Az informális tanulás bárhol történhet, így a családban, a munkahelyen, a szórakozás területén, és azokat az alkalmakat jelöli, amikor az egyén új ismereteket szerez, képességei, készségei fejlődnek."6 A cél tehát adott, minél több olyan lehetőség biztosítása a múzeumban, mely az informális tanulást elősegíti, ezek közül az egyik a demens betegek rutinszerű mindennapjainak élményekkel történő feltöltése. A társadalmi felelősségvállalás részeként a kultúrához való hozzáférés biztosítása tehát a speciális igényű látogatók számára (korosztályi nyitás révén, fogyatékkal élőknek szóló programokkal), valamint a hátrányos helyzetű települések elérése és a határon túli magyaroknak szóló programok kidolgozása a cél. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mindig is nagy hangsúlyt fektetett a fogyatékkal élőknek szóló minél több lehetőség kialakítására, az intézmény számos, fogyatékkal élőkkel foglalkozó oktatási intézménnyel áll partnerkapcsolatban. Négy múzeumpedagógiai nívódíja közül kettő, az 1993-ban KÁLDY Mária és BÍRÓ Friderika munkájaként létrejött Láss a kezeddel, hallj a szemeddel kiállítás, majd pedig 2015-ben az Ismeretátadási Osztály munkatársai által szervezett Integrált tábor kezdeményezés fogyatékkal élőknek (is) szóló múzeumi program. A Skanzen gyűjtőterületének kiszélesítésével, valamint speciális jellegéből adóan a határon túliak és inneniek magyar identitásának erősítésére egyaránt alkalmas helyek lehetnek a kiállításaink. Jelen tanulmányban az Európai Unió által Erasmus Plus pályázatból7 támogatott öt szabadtéri múzeum8 és három egyetem együttműködésében, az Aktív időskor és az örökség szerepe a felnőttkori tanulásban című program keretében megvalósuló demens időseknek szóló foglalkozás módszertani kereteit vizsgálom. 1 A fogalmat az ICOM (International Council of Museums) 2007-ben, Bécsben tartott kongresszusán határozták meg. 2 VÍGH Annamária 2010. 10. 3 Ugyanott. 4 LAKNER Lajos 2010. 23. 5 CSERI Miklós 2010. Idézi: KÁLDY Mária 2010. 36. 6 KÁLDY Mária 2010. 37. 7 A projekt vezetője SÁRI Zsolt, szakmai vezető SZIGETHY Zsófia, a projekt munkatársai: BOKONICS-KRAMLIK Márta, KISJUHÁSZ Viktória, KUSTÁNNÉ HEGYI FÜSTÖS Ilona. 8 A programban résztvevő múzeumok: Beamish Museum - Egyesült Királyság, Jamtli Múzeum - Svédország, Maihaugen Múzeum - Norvégia, Den Gamle By - Dánia, valamint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. A három egyetem: Newcastle University - Egyesült Királyság, Aarhus University - Dánia, Linnaeus University - Svédország 81
