Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban
nek, és hosszabb idő alatt rengeteg tudást halmoznak fel róla. A család olyan tevékenységeket választ, amely ennek a tudásnak a fejlesztéséhez járul hozzá (például dinoszauruszok, vonatok megismerése stb.). A tudás fejlesztéséhez alkalmazott kollaboratív (szociális kontextusba helyezés), vagy opportunista tanulási modell (amit éppen észrevesznek a családtagok) mind megfelelő tanulási forma a múzeumokban is. A gyerekek tanulmányoznak dolgokat, kommunikálnak az adott témáról, bemutatják azt, és újra előhívják az emlékeket, mindezt a saját korábbi interakcióikra, élményekre alapozva, azokhoz kapcsolódva. A múzeum felfedezésre buzdít, és arra inspirálja a gyerekeket, hogy fejlődési készségeiket gyakorolják.28 Vagyis a tanulási folyamat komplex, és a múzeumi környezet ezt minden szempontból rendkívüli módon elősegíti. így létezik már múzeumokra épült óvoda: ezek közül a legnagyobb ma az Amerikai Egyesült Államokban a Smithsonian Korai Gazdagodási Centrum (Smithsonian Early Enrichment Center), ahol a gyűjteményekre alapozott fejlesztés zajlik, kihasználva a múzeumok által nyújtott rengeteg előnyt.29 A Gyerek Skanzen projekt 21. századi elvárás a múzeumokkal szemben, hogy a gyerekkel érkező egyéni látogatók számára minél magasabb szintű, formailag és tartalmilag is megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Egy modern múzeum számára cél, hogy a megváltozott látogatói igényekre rugalmasan reagáljon. Egy korszerű közgyűjtemény kiállításai szórakoztatva tanítanak, az élményalapú tudásátadást kínálják, az egyre szélesebb látogatói rétegek számára differenciált módon, változatos prezentációs technikákkal biztosítva a tartalmi hozzáférést a gyerekek számára. Megjelent a törekvés a szolgáltatások fejlesztésére is, ezek azonban általában elszigeteltek voltak eddig. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló módon komplex koncepcionális fejlesztést tervezett Gyerek Skanzen néven, a projekt során megvalósuló élményelemeket szervesen beépítve a múzeumi kiállítás szövetébe. A projekt kiterjedt a kiállítási tartalom, a kiadványok, az infrastruktúra, az információs rendszer, a programok és a szolgáltatások területére is. Az átfogó terv különlegessége, hogy a megvalósítás helyének előnyeit kiaknázva szabadtéri és zárt- terű élményelemeket is kínál, komplex módon egyesítve a tanulás, a szórakozás és a mozgás lehetőségét, hiszen ez olyan adottság a szabadtéri jellegű múzeumok esetében, amely rengeteg fejlesztésre ad lehetőséget múzeumi és egyéni szinten egyaránt. A projekt megvalósítása Teammunka A csapatunk változatos szakmai hátterű emberekből állt össze, akik különböző egyéni és professzionális tapasztalatok birtokában vettek részt a projekt tervezési szakaszában. A team részét alkotta múzeumpedagógus, kommunikációs és közönségkapcsolati szakember és muzeológus is. Külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy megismerjük a célközönséghez tartozó gyermekek életkori sajátosságait, ennek érdekében konzultáltunk külsős szakemberekkel, többek között pszichológussal és óvónővel is. Az ezt követő brainstorming során ötleteket gyűjtöttünk, majd a szelekciót követően meghatároztuk, milyen tartalmi elemek szerepeljenek a projektben. Végül minden elemhez egy múzeumpedagógust és egy muzeológust rendeltünk. A projekt sikeres tervezéséhez fontosnak tartottuk az eddigi példák megismertetését, így prezentációkban összegeztük tudásunkat arról, hogyan is fogadják a gyerekeket különböző múzeumokban, egyéb kulturális intézményekben. Bemutattuk, hogy milyen szolgáltatásokat ajánlanak, milyen kiadványok segítik a felfedezést a múzeum területén és hazavihető publikációkban, milyen prezentációs megoldásokkal várják a legkisebbeket, valamint, hogy mennyire történt meg az infrastruktúra baba- és gyerekbarát fejlesztése stb. A Horváth Anita által vezetett projekt elemeinek vezetői: a Fényképész Műterem felelőse Sári Zsolt, a Bábszínházé Bokonics-Kramlik Márta, a Csodapajtáé Balázs- Legeza Borbála, a Gyerekgazdaságé Szigethy Zsófia, a meséskönyvé Faár Tamara, a Kisbolté Nagyné Batári Zsuzsanna és Molnár József, a játszótéré Horváth Anita voltak. Külföldi és hazai példák, a children’s museum Eddigi tapasztalataink alapján ennyire átfogó, az intézmény szövetébe több ponton szervesen beágyazott, gyerekekre fókuszáló fejlesztés nem történt még Magyarországon. Természetesen vannak példák kiállítások interaktív elemekkel, élvezetes prezentációs technikával, szórakoztatva tanító egységekkel való kiegészítésére, de sehol nincs komplexen, a tartalmat, a bemutatási formát, a kommunikációt és infrastruktúrát egy időben felölelő kezdeményezés. Külföldi szabadtéri múzeumokban van példa különböző, többnyire elszórtan jelentkező kezdeményezésekre; így például tematikus játszóterek, interaktív farmok várják a gyerekeket, emellett találtunk KRESZ-pá- lyát és tévés gyerekműsor helyszínének életre hívott változatát is. Ezekkel kapcsolatosan a megvalósítás és működtetés tapasztalatainak megismerését tűztük ki célul, majd külön fókuszáltunk a kizárólag gyerekek részére létrehozott, ún. gyerekmúzeumokra, amelyekbe tanul- mányutakat is szerveztünk. így ellátogattunk az ausztriai Zoom Kindermuseum-ba és az angliai Eureka! The National Children’s Museumba, amelyek tulajdonképpen az amerikai children’s museum megfelelői. Az intézménytípus gyökere a kontinensen hosszú időre nyúlik vissza, 28 MUNLEY, Mary Ellen 2012. 7-12. 29 MUNLEY, Mary Ellen 2012. 18-20. 66
