Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban
Brooklynban már a 19. század végén, 1899-ben megalakult az első children’s museum.30 Általánosságban elmondható, hogy ez olyan intézménytípus, amely gyerekek számára készült és az informális tanulás előmozdítására hoz létre programokat és kiállításokat. A gyerekek részére tervezett intézményekben felfedezés és játék segítségével lehet tanulni, ismereteket szerezni, készségeket, képességeket fejleszteni főként a tudomány, a természet és a történelem területén. Az interaktív tanulási élményt a szülőkkel együtt élik át családi tanulás keretében, de emellett rendkívül fontos tényező a szórakozás is. A gyerekmúzeumok változatos tevékenységeket kínálnak. A gyerekek magasságát figyelembe vevő belső tér kialakítását alapul véve a szerepjátékokon keresztül a kézműves tevékenységekig rendkívül széles skálán mozog a lehetőségek sora.31 Az intézménytípus fontosságát jelzi, hogy nemzetközi szervezetük van, amely a szakmai érdekérvényesítést és fejlődést szolgálja a tagok közötti kommunikációval. A projekt célja A Gyerek Skanzen fejlesztésnek három fő célja volt. Elsődlegesen a magyar lakosság körében a gyermekek számára a múzeumlátogatás élményszerűvé és érthetővé tétele, és ezáltal a jövő múzeumlátogató generációjának pozitív tapasztalatok biztosítása a múzeumról, mint intézményről. Célunk továbbá a visszatérő gyerekes látogatók igényeinek magas szintű kielégítése, valamint a hozzáadott tartalmak segítségével a múzeumtól eddig távolmaradók megszólítása, és ezáltal a látogatószám növelése. A projekt célközönsége A fejlesztés a kisgyermekes családokra koncentrál, akik szabadidő-eltöltés céljából keresik fel a Múzeumot. Fontosnak tartjuk, hogy a nem hagyományos családmo- dellben (gyereküket egyedül nevelő szülők, patchwork családok stb.) élők vagy nagyszülőkkel érkezők számára is megfelelő tartalmú és elérhető kínálatot biztosítsunk. A projekt elemei Kisbolt Ki ne szeretne boltosat játszani? - ebből az alapötletből nőtt ki a szatócsbolt, amely szervesen illeszkedik a Múzeum alapkoncepciójához. A gyerekek méretére igazított berendezés, a hiteles tárgyak (például az 1930-as évekből származó működőképes pénztárgép) és felszerelés rengeteg lehetőséget biztosít a fejlesztésre. A boltot autentikus berendezéssel szereltük fel, fiókos, polcos, L-alakban a fal mentén körbefutó szekrény, pult és álló polc jelenti a fő darabokat. Kihívás volt, hogy régi típusú, de új, vagy újnak látszó tárgyak kerüljenek be az enteriőrbe. A Kisbolt minden eleme megtapintható, azonban a gyerekek biztonságát veszélyeztető tárgyak, eszközök nincsenek szabadon a helyiségben. Installációs elemekkel egészítettük ki a tárgyegyüttest, hogy életszerűbb legyen a tér: használható papírzacskók, csomagolópapírok, stelázsicsíkok is kerültek ide. A koncepciót szerepjátékra építettük fel, amihez biztosítjuk a beöltözés lehetőségét mellény, kalap és kötény használatával. Ezen kívül számtalan más lehetőség is rejlik a helyszínben, így például mérés, mértékegységek, pakolás, számolás témákra épülő játékokat is kipróbálI. kép. Kisbolt. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Felföldi Mezőváros tájegység. (KÁLLAI-TÓTH Anett felvétele, 2016.) 30 https://en.wikipedia.org/wiki/Brooklyn_Children%27s_Museum Letöltés ideje: 2016. szeptember 14. 31 http://www.childrensmuseums.org/childrens-museums/about-childrens-museums Letöltés ideje: 2016. szeptember 14. 67
