Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban
rehozása, ahol meg kell tervezni a gyerek-gyerek, gyerek-felnőtt interakció lehetőségét és az egyedi felfedezés lehetőségét is;23 figyelembe véve azt, hogy nem csak a gyerekek, de a felnőttek is szeretnek játékban részt venni. A játék örömforrás, a játéktevékenységgel töltött idő a gyermekek számára fejlesztő hatással bír (fizikai, szociális, érzelmi területen)24. A játékos múzeum ismérveit is meghatározták már. Ennek értelmében fontos a játékos külső: ez épületet és/ vagy a múzeumi dolgozókat tekintve is igaz, hiszen utóbbi esetben a pozitív testbeszéd, mosoly és a nyugodt légkör megteremtése már önmagában a játékot mozdítja elő. A játékos múzeum értékeli a játékot és elősegíti a játéktevékenységek végzését. Ez a típusú múzeum a közönségével is játékos: játékos események felajánlásával, a különböző játékstílusok tiszteletben tartásával. A játékos múzeum megpróbálja megteremteni annak a feltételét, hogy a gyerekek minél többet és minél változatosabban játsszanak, a múzeum próbálja erősíteni és megsokszorozni a játék potenciálját.25 Természetesen a Gyerek Skanzen élményelemei mind a játékra épültek, legyen az kültéri, beltéri, mozgásos, szerepjátékszerű vagy gondolkodtató forma, strukturált vagy strukturálatlan, szervezett vagy önkéntes. Interpretáció A szabadtéri múzeumokban való interpretációs tervezés az elmúlt években új irányt vett. Sokáig ebben a múzeumtípusban nem alkalmaztak más kiállítás-értelmezési technikát, mint a látogatókat tájékoztató teremőrök munkáját. Ma már azonban ez nem elég. A bemutatott kiállítási idő távolodásával megszűnik a kognitív kapcsolat a látottak és a saját tapasztalat között, illetve van különbség a történeti és múzeumi valóság között is, ezért több magyarázatra van szükség. Továbbá az ismeretek interaktív megszerzéséhez, az élményszerű látogatáshoz az információ közvetítésére eltérő prezentációs technikák alkalmazása vált elengedhetetlenné. Segítségükkel elkerülhető a látogatók „múzeumi fáradtság”-ának kialakulása, változatosabb témákra lehet reflektálni. A Gyerek Skanzen élménypontjai tulajdonképpen tekinthetők gyermekek és felnőttek számára tervezett interpretációnak, hiszen egy-egy téma (gazdálkodás, bolt stb.) interaktív feldolgozásával közelítik a múzeumi kiállítást a látogatókhoz, kiemelve a téma több aspektusát (pl. növénytermesztés, állattenyésztés, a boltban árukészlet-mérés stb.) is. Interaktivitás Ma már minden múzeumi szakember számára egyértelmű az interaktív elemek használatának fontossága. A játékkal szorosan összefonódó interaktivitás egyaránt 23 Lásd még NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna 2014. 31 I-312. 24 DERRY Charlotte É. n. 4. 25 DERRY Charlotte É. n. 6-8. 26 NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna 2014. 344-354. 27 MUNLEY, Mary Ellen 2012. 2-6. teremt lehetőséget az élményszerű felfedezésre különböző generációk számára. Az információ megszerzésében való aktív részvétel az egyik legfontosabb kritérium, ami egyébként lassítja, átalakítja a múzeumban a látogatói mozgást, és a múzeumban töltött idő növekedéséhez járul hozzá. Az interaktív elemek tervezéséről, használatának sajátosságairól már korábban volt szó a Múzeum kiadványaiban, így e helyütt eltekintünk a részletek ismertetésétől.26 A Gyerek Skanzen élménypontjai minden esetben interaktívak, elősegítve az információk aktív megszerzését, az élményszerű múzeumlátogatást. Early learning - vagyis korai fejlesztés a múzeumokban Mivel az elmúlt időszakban egyre több múzeum kínál gyerekprogramokat, és az Amerikai Egyesült Államokban egyre magasabb az ún. children’s museum-ok vagyis gyerekmúzeumok száma (ezek tulajdonképpen nem hagyományos értelemben vett múzeumok, hanem interaktív lehetőségekkel, játékkal, felfedezéssel működő komplex intézmények tudományos, természeti és kulturális témák feldolgozására), a szakma is a kérdés felé fordult. A Smithsonian Intézet korai fejlesztéssel és fejlődéssel foglalkozó együttműködési hálózata számára készült riportban 2012-ben az alábbi eredményeket emelték ki a gyerekek múzeumokhoz kötődő korai fejlődésével kapcsolatban: a valódi tárgyak, diorámák és magával ragadó kiállítások egyedülállóan pozitív környezetet jelentenek a gyerekek számára tanulási szempontból. A gyerekeket érdeklik a hagyományos múzeumokban lévő kiállítások és a műtárgyak, és tantárgy-specifikus információkkal találkozhatnak jóval azelőtt, hogy a formális oktatási rendszerbe bekerülnének. A gyerekek egyéni módon közelítenek a műtárgyakhoz és a kiállításokhoz individuális motivációjuk és érdeklődésük alapján, a valós műtárgyakkal való találkozásból tanulnak oly módon, hogy másokkal beszélnek róla, és a kapcsolódó reakciójukat verbális vagy művészeti formában kifejezik. A megfelelő felnőtt bátorítás hozzájárul a tanuláshoz és a gyerekek felfedező viselkedéséhez a múzeumokban. A kutatások szerint a múzeumok elősegítik a tanulásra irányuló belső motivációt és az igényt, hogy minél hosszabb ideig foglalkozhassanak tárgyakkal a gyerekek. A múzeumokban a gyerekek jelentéseket konstruálnak, kihívásokat győznek le, választanak, kontrollálják a saját tanulásukat, együttműködnek másokkal, és erőfeszítéseikkel kapcsolatban pozitívan éreznek. A gyerekek számára egy történeti múzeum az identitás fejlődéséhez járul hozzá és alapot biztosít a későbbi, komplex tanulási folyamathoz.27 Fontos még kiemelni az „island of expertise” vagyis a „szaktudás szigete” kifejezést, hiszen a gyerekekre jellemző, hogy egy-egy téma iránt részletesen érdeklőd65
