Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
KÁLDY MÁRIA: Mozaikkockák. Fejezetek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múltjából
eszközöket, tárgyakat, anyagokat. Egy olyan mesterséget és tevékenységsort prezentáló kiállítás interpretációjára kellett felkészülni, amellyel kapcsolatos ismeretekkel a kurátorokon kívül más nem rendelkezett. Felkészülésemet a kiállítás két muzeológusa, Flórián Mária és Kecskés Péter segítette a bőripari mesterségre, bőrkikészítésre, bőrfeldolgozásra vonatkozó szakirodalommal, konzultációkkal. Lehetőségem nyílt három bőrgyárban a munkafolyamatokat a gyakorlatban megtekinteni. Részt vettem a kezdetektől a kiállítás berendezési munkálataiban. Ezen ismeretek birtokában, mind a látogató, mind a lehetséges interpretátorok szempontjából állítottam ösz- sze a műhelyben bemutatni tervezett technológiai értelmezési sorrendet60, és dolgoztam ki a hasznosítási koncepciót A tímármesterség címmel.61 15. kép. A tímármú'hely megnyitása. Nagy Gábor tímármester bemutatót tart. (DEIM Péter felvétele, 1992) A hasznosítási koncepció elkészítése indokolt és úttörő vállalkozás volt, hogy azok, akiknek a feladata a kiállítási interpretáció és az ismeretközvetítés tartalmi és módszertani kidolgozása, a kiállításhoz kapcsolódó szolgáltatások és a célcsoport orientált kommunikáció megtervezése, időben rendelkezzenek a munkavégzés feltételeként szükséges ismeretekkel, információkkal. Az első kiállítási hasznosítási koncepció tapasztalatait hasznosítva, az aktuális kiállításokhoz továbbfejlesztett formában készültek el 1993-ban a tájegységfelelős muzeológussal, Biró Friderikával együttműködve a Nyugat- Dunántúl tájegység kiállításainak hasznosítási koncepciói: A vöcköndi lakóházhoz a Mindennapi élet a nyugati végeken, a kondorfái iskolához a Falusi iskola. Tanítás a 19. század végén egy falusi iskolában62, a bagladi lakóházhoz A falusi önkormányzat és működése. A falu tisztségviselői, a falu bírája, a rédicsi lakóházhoz A parasztember halálképe. Ravatal a háznál, temetés a háztól címmel. Az első nyitott kiállítás Az 1993-ban megnyitott Nyugat-Dunántúl tájegység sok szempontból ismét jelentős mérföldkövet jelentett a múzeum számára. Újat hozott a néprajzi kiállítások témaválasztásában, mert olyanról is szólt, ami eddig tabu téma volt. Módszerében alkalmazkodott a hagyományos enteriőr elrendezéshez, célja a hitelesség, az eredeti tárgyak üzenetének a megtartása, melyeken keresztül történeteket mesél élvezetesen, eseményekről szól érzékletesen. Először történt meg, hogy a muzeológus nem zárta el a bemutatás helyszínét kordonnal a látogató előtt. Utat adott és teret engedett a látogatói felfedezésnek. A vöcköndi lakóházban a muzeológus a korábbi tiltások helyett a látogatónak a tárgyakkal való közvetlen kapcsolatát támogatta. A tárgyakat megfogni, használni lehet: a szobában takarítani, dolgozni, a székre ráülni, az asztalnál enni, a bölcsőt ringatni, az ágyat bevetni, a szekrénybe bepakolni, a ruhát felvenni, a kemencében tüzet rakni, a fokiával világítani, vagyis tevékenykedni lehet. A berendezési és használati tárgyak azonban nem műtárgyak, s ez újdonság. Terepen gyűjtött, de demonstrációs eszközként beleltározott tárgyakkal, vagy helyi mesterek által készített műtárgymásolatokkal berendezett épület, mely interpretációs helyszín, eszköz, ha kell, háttér a paraszti élet számtalan eseményének rekonstruálásához, értelmezéséhez. A vöcköndi lakóház napjainkig az ismeret- közvetítés egyik fő helyszíne, sokféle programnak, témafeldolgozásához ad teret, lehetőséget. 16. kép. Munkák a házban és a ház körül foglalkozás. (CSESZNÁK Éva és KÁLDY Mária felvétele) A kondorfái népiskola és tanítólakás esetében részben hasonló az interperetációs megoldás. Ott a tanterem rekonstrukció, a taneszközök hiteles másolatok, s a gyerekek számára a fegyelmezés mellett is élmény a tanulás. 60 KÁLDY Mária - A tímárműhely hasznosítási terve, 1992. SZNM DAd/0006- bajai tímárműhely hasznosítási terve. 61 A terv elkészítéséről Flórián Mária a Tímárok című kiállítási katalógusban. FLÓRIÁN Mária 1992. 6. 62 SZNM DAd/0003-2017, SZNM DAd/0004-2017, SZNM DAd/0005-2017 46
