Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
KÁLDY MÁRIA: Mozaikkockák. Fejezetek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múltjából
mint hangulatot teremtő interpretációs eszköz, magnóról szolgáltatott formában. A mándi református templomban még a kilencvenes évek végén is hallható volt, a hetvenes évek közepén, Széken, Marosi Júlia által, Birta- lan napon, titokban rögzített gyülekezeti ének, a 90. zsoltár mellett mindig az alkalomhoz illő más zsoltárok és énekek. A mándoki görögkatolikus templomban 1979- től hallható volt az eredeti helyszínen rögzített utolsó istentisztelet hangfelvétele. 1985-től a Kisalföld tájegységben a Szent Anna fogadalmi kápolnában a katolikus ünnepek rendjét is megtartó katolikus zenei- ének és kórus műveket hallgathattak a látogatók. A harang, a nyolcvanas években még, mint déli időjelző, naponta szólt a mándoki görögkatolikus templomban. Később a Kisalföld tájegységben az újkéri harangláb harangja jelezte az ünnepi események (Szent Anna búcsú, Szent Flórián ünnep) kezdetét a látogatók számára. Az első tematikus napok 1981. október 18-án egy újabb tájegység, a Kisalföld részleges megnyitásával (a harkai, jánossomorjai, bogyosz- lói lakóházak, nyúli présszín, újkéri harangláb, moson- szemtmiklósi tiprómalom) bővült a kiállítások száma.52 A tájegység építése 1988-ban fejeződött be (a tápi, undi, rábcakapi, ásványrárói lakóházak, pajták). Az új kiállítások jelentősen bővítették az interpretációs helyszíneket, a foglalkoztató műhelyek és a bemutatási lehetőségek számát. 1982- től rendszeressé, a látogatók számára is kiszámíthatóvá tettük a múzeumi bemutatók, műhelyek működését, programját. Minden hónap első, majd hamarosan a harmadik vasárnapján is, egyre több, változatosabb tevékenységek várták a látogatókat. 1983- tól a Kisalföld tájegységben, a jánossomorjai lakóház a közönségfogadásban jelentősebb szerepet kapott. A jobboldali lakóhelyiségek és az udvar interpretációs központ lett. Az épület egyik szobájában szövőműhely, a másikban múzeumi mozi működött.53 54 A lakóház kamrájában fazekaskoronggal, szárítóval és égetőkemencével felszerelt fazekasműhelyt alakítottunk ki. A műhelyekben a látogatók aktív bevonásával népi iparművészek tartottak foglalkozásokat, bemutatókat.51 Az udvarban és a nyitott lugasban nemezkészítők, kosárfonók dolgoztak. Hétvégeken sok kisgyermekes család érkezett a múzeumba, hogy részt vegyenek a változatos programot kínáló bemutatókon, foglalkozásokon Annak ellenére, hogy a múzeum gazdasági szempontból nehéz helyzetben volt, az 1982-1993. közötti időben jelentős számban megnövekedtek a különféle bemutatók, tárgyalkotó műhelyfoglalkozások. A múzeum érdeke az volt, hogy vonzerejét, a látogató érdeklődését I3. kép. Kovácsolási bemutató a szilsárkányi kovácsműhelyben. „Egy kovács nem kovács, két kovács fél kovács, három kovács egy kovács." 1980 hagyományos és újszerű rendezvényekkel is folyamatosan fenntartsa, s erre a lehetőségek szerint áldozott. Az állandó műhelyekben dolgozó népi iparművészekkel, mesterekkel a múzeum kompromisszumos szerződést kötött. A bemutatóért a mesterek helypénzt fizettek, de cserébe a saját maguk által készített kézműves termékeket a helyszínen árusíthatták. Évente a múzeum nyitvatartási idejében, az átlagosan 28 vasárnapból 15-17 rendezvényes vasárnapot hirdetettünk meg. 1982-ben hétféle bemutatóból 41 programot, 1993-ban 22 féle bemutatóból 213 programot szerveztünk. Évente alkalmanként hatféle kézműves alkotó- műhely (szövés, nemezkészítés, fazekas, kosárfonás, kovácsolás, csuhéfonás) és ötféle állandó műhely (mézeskalács, pogácsasütés, gyöngyfűzés, sallangkészítés, népi hangszerkészítés) működött. Vasárnaponként évente hétnyolc alkalommal kapcsolódott a nap eseményéhez népzenei bemutató, táncház. A jeles napok közül visszatérő esemény volt a Húsvét, Szent György nap, a Flórián napi tűzoltóbúcsú, a Múzeumi Világnap, Pünkösd, Szent István ünnepe, a szüret. A jeles napok közül ebben az időben kiemelkedő esemény volt a nagy társadalmi erőket megmozgató Flórián napi tűzoltóbúcsú.55 A Kisalföld tájegységben az 1982- ben megnyitott süttöri lakóház oromfülkéjében egy kis Szent Flórián szobor őrzi a házat a „vörös kakastól", a tűztől. Ez a kis szobor inspirált bennünket arra, hogy a „tüzes mesterségek” - tűzoltók, fazekasok, kéményseprők, pékek, kovácsok - védőszentjének ünnepét a feledés távlatából visszahozzuk. A történeti hitelesség megőrzését és a tűzoltó nap mai adaptálását a Tűzoltó Múzeum,56 a bemutató és verseny szakszerű megszervezését a pest megyei tűzoltóparancsnokok segítették. Egy52 1979-től már időnként bemutató helyszínként működött a szilsárkányi kovácsműhely. 53 A bordó, bársony, felhajtható üléseket a Bábszínház selejtezte le, s így jutott a múzeumhoz. 54 Nagy Fülöp fazekas, Pintér Piroska szövő. 55 A rendszerváltás után Szent Flórián ünnepnek neveztük. 56 Minárovics János igazgató. 44
