Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

KÁLDY MÁRIA: Mozaikkockák. Fejezetek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múltjából

I I. kép. Kenyérsütés a sonkádi sütőházban. Özv. Papp Gyuláné, Bözsi néni (KALDY Mária felvétele) ram lett a kenyér- és lángossütés. Ez indokolta a kemen­ce felépítését 1981 -ben a kispaládi szegényparaszti porta végén. Az eltelt évek alatt további interpretációs helyszí­nek jöttek létre, hiteles épületrekonstrukciók szolgálják a látogatók igényeinek jobb, színvonalasabb, komforto­sabb kielégítését. Az első életszerű bemutató megvalósítását - a ke­nyérsütést - a tájegység botpaládi lakóházában lévő kiál­lítási szituáció inspirálta. A további tevékenységek hason­ló indíttatásból születtek: a különféle háziipari (például kender-, gyékényfeldolgozás, kosárfonás), háztartási (pél­dául vajköpülés, gyümölcsaszalás, mángorlás,) és egyéb tevékenységek interaktív bemutatása.51 Az interpretáció nem csupán bemutatást jelentett, hanem a legtöbb eset­ben a látogatók bevonását is, akik közreműködhettek munkafolyamatokban, kipróbálhatták eszközök haszná­latát, tanultak, fejlesztették kézügyességüket. 1980-ban a fenti programok mellett először vállal­koztunk a Felső-Tiszavidék tájegységben egy különleges, nagy előkészületeket és szervezést követelő esemény­nek, egy régi idők hangulatát idéző nagyszabású kirako­dó vásárnak a megrendezésére. A nagy eseményre az ország különböző vidékéről, nemcsak neves kézműves mesterek érkeztek, de autentikus körülmények között helyet kaptak a vásárok elmaradhatatlan kísérői, a komé­diások, kikiáltók, zenészek és lacikonyhások. A vásár ta­pasztalata és pozitív visszhangja bátorítást adott a későb­bi nagyobb rendezvények, fesztiválok megrendezéséhez. 51 KÁLDY Mária 1980. I-10. 12. kép. Kirakodó vásár a Felső-Tiszavidék tájegységben. (KÁLDY Mária felvétele, 1980) A Skanzenben a legrégebbi időktől - 1978-tól - meg­tartott jeles napi esemény a húsvéti ünnep, mely gyakran esett egybe a múzeum nyitásával. A kezdeti időkben a húsvéthoz kapcsolódó népszokás elemek domináltak, a tojásfestés, a mátkálás, a locsolás, a tánc. Később - a Szent Anna kápolna felépítésének is köszönhetően - a húsvét, mint egyházi esemény megünneplésére is sor került kiál­lítás átrendezéssel, misével és istentisztelettel. A tavaszi ünnepek sorában a következő alkalom a Szent György napi szokások, a pünkösdi hagyományok, majd az új ke­nyér ünnep élő interpretációja volt, melyet környékbeli gyermek táncegyüttesek (Budakalászi Lenvirág Táncegyüt­tes) és hagyományéltető együttesek (Bagi Muharai Ele­mér Együttes) mutattak be. Az első kamarakoncertek Új közönségréteg - a zeneértők és zeneszeretők meg­szólítására - adott inspirációt a mándi református temp­lom 1977. évi megnyitása. A templomban tartott kama­razenei koncertek különleges programkínálata több éven át a múzeum sikeres eseménye volt. Az archaikus berendezésű kazettás mennyezetű templom méltó ke­retet biztosított a reneszánsz, a barokk, az egyházi, és a történelmi korokat időző zenének. A hangversenyeken - a gyakran zsúfolásig megtelt templomban - kiváló elő­adóművészek, énekesek, zenei együttesek és kórusok (Kiss Anna, Kobzos Kiss Tamás, Bakfark Bálint Lant Trió, Kecskés Együttes, Szent István Bazilika kórusa, a szen­tendrei Musica Beata kórus léptek fel.) Nem egy különle­ges zenei eseménynek, „ősbemutatónak” a fehérre me­szelt egyszerű templom adott helyszínt. Egy alkalommal a református templom falai között köszönthettük Do­mokos Pál Pétert is. Ma már csak emlék, hogy egykor or­gona is volt a mándi református templomban, mely nem­csak az istentiszteleteket szolgálta, de gyakran adott le­hetőséget orgonahangversenyre, neves előadókkal. Később, a kiállítások, a szolgáltatási lehetőségek bő­vülésével - a templomi kamarazene műfaját - más zenei programok és helyszínek váltották fel. Az élő zenei kon­certek helyett a templomokban a zene még tovább élt, 43

Next

/
Thumbnails
Contents