Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
KÁLDY MÁRIA: Mozaikkockák. Fejezetek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múltjából
I I. kép. Kenyérsütés a sonkádi sütőházban. Özv. Papp Gyuláné, Bözsi néni (KALDY Mária felvétele) ram lett a kenyér- és lángossütés. Ez indokolta a kemence felépítését 1981 -ben a kispaládi szegényparaszti porta végén. Az eltelt évek alatt további interpretációs helyszínek jöttek létre, hiteles épületrekonstrukciók szolgálják a látogatók igényeinek jobb, színvonalasabb, komfortosabb kielégítését. Az első életszerű bemutató megvalósítását - a kenyérsütést - a tájegység botpaládi lakóházában lévő kiállítási szituáció inspirálta. A további tevékenységek hasonló indíttatásból születtek: a különféle háziipari (például kender-, gyékényfeldolgozás, kosárfonás), háztartási (például vajköpülés, gyümölcsaszalás, mángorlás,) és egyéb tevékenységek interaktív bemutatása.51 Az interpretáció nem csupán bemutatást jelentett, hanem a legtöbb esetben a látogatók bevonását is, akik közreműködhettek munkafolyamatokban, kipróbálhatták eszközök használatát, tanultak, fejlesztették kézügyességüket. 1980-ban a fenti programok mellett először vállalkoztunk a Felső-Tiszavidék tájegységben egy különleges, nagy előkészületeket és szervezést követelő eseménynek, egy régi idők hangulatát idéző nagyszabású kirakodó vásárnak a megrendezésére. A nagy eseményre az ország különböző vidékéről, nemcsak neves kézműves mesterek érkeztek, de autentikus körülmények között helyet kaptak a vásárok elmaradhatatlan kísérői, a komédiások, kikiáltók, zenészek és lacikonyhások. A vásár tapasztalata és pozitív visszhangja bátorítást adott a későbbi nagyobb rendezvények, fesztiválok megrendezéséhez. 51 KÁLDY Mária 1980. I-10. 12. kép. Kirakodó vásár a Felső-Tiszavidék tájegységben. (KÁLDY Mária felvétele, 1980) A Skanzenben a legrégebbi időktől - 1978-tól - megtartott jeles napi esemény a húsvéti ünnep, mely gyakran esett egybe a múzeum nyitásával. A kezdeti időkben a húsvéthoz kapcsolódó népszokás elemek domináltak, a tojásfestés, a mátkálás, a locsolás, a tánc. Később - a Szent Anna kápolna felépítésének is köszönhetően - a húsvét, mint egyházi esemény megünneplésére is sor került kiállítás átrendezéssel, misével és istentisztelettel. A tavaszi ünnepek sorában a következő alkalom a Szent György napi szokások, a pünkösdi hagyományok, majd az új kenyér ünnep élő interpretációja volt, melyet környékbeli gyermek táncegyüttesek (Budakalászi Lenvirág Táncegyüttes) és hagyományéltető együttesek (Bagi Muharai Elemér Együttes) mutattak be. Az első kamarakoncertek Új közönségréteg - a zeneértők és zeneszeretők megszólítására - adott inspirációt a mándi református templom 1977. évi megnyitása. A templomban tartott kamarazenei koncertek különleges programkínálata több éven át a múzeum sikeres eseménye volt. Az archaikus berendezésű kazettás mennyezetű templom méltó keretet biztosított a reneszánsz, a barokk, az egyházi, és a történelmi korokat időző zenének. A hangversenyeken - a gyakran zsúfolásig megtelt templomban - kiváló előadóművészek, énekesek, zenei együttesek és kórusok (Kiss Anna, Kobzos Kiss Tamás, Bakfark Bálint Lant Trió, Kecskés Együttes, Szent István Bazilika kórusa, a szentendrei Musica Beata kórus léptek fel.) Nem egy különleges zenei eseménynek, „ősbemutatónak” a fehérre meszelt egyszerű templom adott helyszínt. Egy alkalommal a református templom falai között köszönthettük Domokos Pál Pétert is. Ma már csak emlék, hogy egykor orgona is volt a mándi református templomban, mely nemcsak az istentiszteleteket szolgálta, de gyakran adott lehetőséget orgonahangversenyre, neves előadókkal. Később, a kiállítások, a szolgáltatási lehetőségek bővülésével - a templomi kamarazene műfaját - más zenei programok és helyszínek váltották fel. Az élő zenei koncertek helyett a templomokban a zene még tovább élt, 43
