Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

NAGY ZOLTÁN: Petró háza

A szobában levő hokedlit egy hantiul kiválóan beszé­lő ajpalovói orosz férfi készítette, akinek családja az 1920-as években költözött a Vaszjugánra. O faragta az ablakkereteket is, sőt ő készítette azt a ládát és azt a szekrényt is, amely a belső szobában állt. Korábban volt egy másik ládájuk is, amit a szülei a kupecektől vettek: vasalt sarkai voltak, a tetején is díszes vasalással. Ezt a ládát az öccse vitte magával, amikor Novüj Vaszjugánba költözött, de a kilencvenes években már nem volt meg. A hordókat, amiket liszt tárolására használt, egy kitelepí­tett, de hantiul ugyancsak megtanult orosz kádár készí­tette, aki az édesapjával szoros kapcsolatban állt. Az első szobában a mestergerenda és körben a fal tele volt verve szögekkel, hogy azokra is rá lehessen akasztani kabátokat, nadrágokat, használati tárgyakat. Petró rendkívül szerette ezt a tárolási módot, ismerősei gyakran ugratták ezzel, illetve egy alkalommal, amikor az Ozernojéban már évtizedek óta nem járt felesége en­gem kérdezgetett a ház állapotáról, rá is kérdezett, hogy: „Ugye a falat már televerte szögekkel?”. Ugyan­csak festői rendetlenséggel telepakolta az ablakokat is. A szobában a kemence által uralt sarkot leszámítva minden sarokban fali polc volt. A vaságy feletti polcnak három szintje volt, az ajtó mellettinek kettő, az ajtóval szemköztinek csak egy. Kettőt a ház építésekor Petró apjának a testvére készített, a háromszintűt pedig még az előző házban a nagyapja faragta. Az ajtóval szemközti polc volt az ikonpolc, akárcsak az orosz házakban.29 A nagyapja, annak ellenére, hogy sámán volt,30 istenhívőnek tartotta magát, ikonokat tar­tott. Petró emlékei szerint a vaságy feletti polcon is volt egy ikon: az egyiken a nagyapja őrizte ikonjait, a másikon az apja. O maga már nem tett oda ikont, a polcokat táro­lóhelyként használta. Az ikonok hiánya ellenére a szent sarok tökéletesen azonosítható: a szakrális funkció kie­melt, de profán szerepként őrződött meg. Ez volt az egyet­len hely, amit díszítettek a házban: a kilencvenes évek­ben egy, a helybeli oroszok között is rendkívül népszerű festmény, V Vasznyecov „Három hős" című alkotásának elkormolódott reprodukciója díszelgett ott, ami alatt még jól látható volt, hogy egy, a Tbmszki megyét ábrázo­ló térképre ragasztották rá.31 A házban a szent sarok, illetve a vele ellentétes olda­lon lévő kézmosó szabályozta a teret. A kézmosó az alatta levő vödörrel a szent sarok szimbolikus ellenpólu­sa, a tisztasággal szemben a tisztátalanság megtestesítő­je volt: tehát a házat a tiszta és a tisztátalan32 közti ten­gely szervezte. I I. kép. A szent sarok képe 1992-ből, a falra felragasztott Vasznyecov festménnyel. 12. kép. A szent sarok képe 2012-ből, a lehámlott Vasznyecov festmény mögül előbukkanó Tbmszki megye térképpel. 29 A Tbmszki megye orosz lakosságának a szent sarokkal kapcsolatos szokásaihoz lásd BARGYINA, Praszkovja Jelizvovna 1995. 73-76. 30 PAPAI Károly le is fényképezte. (Néprajzi Múzeum Archívuma, f2159) 31 A szent sarkokról, annak profanizációjáról lásd NAGY Zoltán 2007. 32 A tisztaságról és a tisztátalanságról lásd: RUTTKAY-MIKLIAN Eszter 2014. A férfi és a női oldal térszervező szerepéről lásd: NAGY Zoltán 2007. 372

Next

/
Thumbnails
Contents