Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

A „viharlián” a ház hosszirányú ide-oda mozgásának a megakadályozására szolgál, hasonlóan az európai népi (és nemcsak népi) építkezésben használt megoldásokhoz. Nyelvi szempontból figyelemre méltó, hogy a megváltozott funkció részben megváltoztatja a nevét is: immár nem parting, hanem mantaang klue? - s a Vircmg HCm Le féle szótár (1997) szerint ez egyszerűen magát a V alakú „viharliánt” („kifeszített kötél”) jelenti.

13. A lenti csapat - immár a padlószint időközben elkészült rácsozatán állva - ráerősíti a szarufákra az azokat lent összefogó ereszgerendát (rayáq d&q).39

19. kép. Az ereszgerenda (rayáq d&q) bekötése.

Ez utóbbiak hossza, akárcsak a függőszelemeneké, meghaladja az oszloppárok össztávolságát, azaz a ház hosszát: attól nagyjából egy „gyermekszarufányi” távolságra lóg ki. (Lásd 14. pont!) Ez azért lényeges, mert így a tetőhossz meghaladja a fal hosszát, ami lehetővé teszi majd, hogy a ház homlokzatát is lezárják kereszt irányban egy kisebb oromfal + alsókontyos tetőszerkezettel. Mostantól kezdve tehát a tetőszerkezet három helyen van rögzítve: először fent, a szelemennél, másodszor a két koszorúgerendán, illetve harmadszor az „ereszgerendán”.

14. Evvel egy időben fent, a szarufák közé illetve elé beállítják a „gyermek”40 szarufákat. A szarufák száma nyilvánvalóan változó a ház hosszúságának függvényében: egy konkrét esetben, egy három oszloppáros („keretállásos”) háznál 4 darab „nagy” szarufapár volt a tetőn; a ház végétől, de a szélső keretgerendákon belülről indítják őket, és a távolságot arányosan elosztják közöttük. Közéjük további 3 pár „gyermek” szarufát illesztenek, mindig felezve a „nagyok” közti távolságot. A ház elejére és végére pedig, a keretgerendán (tanaäp) túl, kívülről, a prang pók és a koszorúgerenda (prang toär) találkozásánál további egy-egy „gyermek” szarufapárt erősítenek az ereszgerendára. Ez utóbbiak tehát nem a koszorúgerendán, hanem az ereszgerendán és a szelemenen nyugszanak immár. Egy szokásos 3 oszloppáros háznál 4 „nagy” -I- 5 pár „gyermek” = összesen 9 szarufapár található.

20. kép. A ház vázszerkezete.

16. A következő lépés a tetőlécezés elkészítése. A szarufákra keresztbe hosszú bambuszrudakat (raruaiq) kötnek a ház mindkét oldalán: ezekre fogják majd felerősíteni a tetőfedésre használt, különféle növényi anyagokból készített „zsúpkötegeket”.

21. kép. A tetőlécek (raruaiq) felkötése.

22. kép. A tetőlécek (raruaiq) felkötése.

39 A szó magyarázatát lásd a 12. lábjegyzetben.

40 A „gyermek" jelentéséhez lásd a 19. lábjegyzetet.

359