Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása
17. Ez után már csak a ház oromzatának és alsó kon- tyának az elkészítése van hátra. Ez, jóllehet néhány apróbb eltérést is mutat a fentebb bemutatott folyamathoz képest, alapvetően megegyezik vele; a részletezésétől azonban - hely hiányában - eltekintek. 7. rajz. A ház oromfalas-alsó kontyos oldalának tetőszerkezete. 18. A házépítésnek ezt az itt bemutatott első fázisát zárja le a ház két végén egy-egy további szarufapár feltétele. Ezek valójában már nem is annyira a tetőt tartó szerkezeti elemek, hanem inkább szarvalakú faragásban végződő házoromzat-díszek (takoi mai?). A takoi ’szarvat’, 'agancsot' jelent; a mai? önálló jelentése ismeretlen. Szóösszetételben azonban csak és kizárólag ezt a szarvszerű háztetőoromdíszt jelenti. Noha ez a leggyakoribb házoromzat-dísz a brúknál, ismert egy másik forma is, amelynek a neve kon raláng: ez a kolomp nyelvéhez hasonló formájáról kapta a nevét. A ralang jelentése ugyanis ’kolomp’, a kon ’gyermek’ szó pedig ebben a kontextusban valaminek a kisebb alkatrészét, egy hozzátartozó részt, tehát a kolomp nyelvét jelenti.41 Mindkét oromzatdísz - nem teljesen világos - szimbolikus jelentéssel bír: az V alakú „szarvak” a bivalyfejet, a kolompnyelv pedig a bivaly nyakában hordott kolompot szimbolizálják. A kérdés csak az, hogy ha a házak építése nem jár bivalyáldozattal, akkor mi az értelme ennek a bivalyszimbolikának? A kérdés további bonyolult, és egyelőre szintén megválaszolatlan kérdéseket vet fel: a házak formája ugyanis egyben rejtett szimbolikus utalást is tartalmaz a halottakra (akik számára a bivalyáldozat viszont szokásos dolog). A négyszögletes, alsó kontyos tetőformát és házat (dong (ka[n]dalA1/ka[n]dong?) ugyanis közvetlen kapcsolatba szokták hozni a „jó” halottakkal (kumuiq abők),''3 míg az itt külön nem tárgyalt, íves kontyos tetejű házakat (pül ving),M - amelyek kerek végének az elkészítése külön előírásokhoz és tabuk betartásához kapcsolódik - a „rossz” halottakkal (kumuiq préng).AS Ennek megértéséhez elég legyen itt annyi, hogy a brúk elképzelései szerint kétféle halál van: egy „normális/szokásos” vagy „jó”, amely öregkorban, betegségek és más hasonló okok miatt következik be. A „rossz” halál mindazokat a halálnemeket foglalja össze, amelyek baleset következtében következnek be, ahol - legalábbis elméletileg - vér folyik: a tigris szétszaggatja, az elefánt agyontapossa, a kidőlő fa agyonüti, a mérgeskígyó megmarja az embert, leszúrják, átdöfik dárdával, a háborúban lelövik, aknára lép, bomba robban mellette stb. E két halálnem különféle rítusokkal és ideológiai képzetekkel jár együtt, amelyek révén a periodikus temetkezési ünnepségek során a két halálnem szimbolikusan is elkülönül egymástól. Mindennek a tárgyalása azonban meghaladja e cikk célját és kereteit. Itt mindenekelőtt a brú házak építésének technikai részleteivel foglalkoztam, de mint látjuk, a ház szinte minden eleme ilyen-olyan módon vallási-ideológiai képzetekhez, rituális szennyezettséghez, a térről alkotott képzetekhez, tabukhoz, stb. kapcsolódik - amelyek megértéséhez a technikai részletek tökéletes és pontos ismeretén keresztül vezet út. 8. rajz. A házépítés menetének sematikus rajza. 41 Lásd a 19. és a 28. lábjegyzeteket! 42 A VLCONG HCru LÉ féle szótár (1997) szerint a kadál ’szegélyezni’, ’lezárni’, ami jól beleilleni látszik a szemantikai mezőbe. 43 Kumuiq abők. ’halott/holttest’ +’elrohadt' ’felpiiffedt’. 44 A pül ving szóösszetétel első fele, a pül szó az egymást fordított V vagy X alakban keresztező szarufák háromszög alakú felső részét, a csúcsát jelenti. A ving közvetlen kapcsolatban áll a laving szóval, aminek a jelentése ’körbe’, ’valami körül’ illetve ’körüljárni’ valamit. Vagyis a brú szóösszetétel kb. „csúcsos és kerek" tetőformaként adható vissza. 45 A préng eredeti értelme ’menstruáció’, amiből a „piros” színhez és a vérhez való asszociálása miatt, jelentésbővülés révén számos további szó vagy szóösszetétel vezethető le: például préng káng ’szivárvány’, illetve a szóban forgó „erőszakos halált halt halottak" (kumuiq préng). 360
