Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

POZSONY FERENC: A ház és lakáskultúra változása a háromszéki Zabolán

népeket követték hétköznapi és ünnepi szokásaikban, életvitelükben és stratégiáikban. A falu fölött magasló erdőségekből hozott fenyőboronákból olyan nagyobb méretű lakásokat emeltettek, melyek alaprajzukban a nemesi kúriák alapszerkezetét követték. A zabolai gyalogkatona családok pedig rendszerint a lófő életmódot tartották mintának. Mivel viszonylag korán, már a 16. század végétől kibontakozott a zabolai szabad székely famíliák eljobbágyosodása22, a lakosság felét alkotó, nemeseknek alárendelt családok hajlékai egészen a 19. század végéig viszonylag szerény méretűek és berendezésűnek maradtak.23

Husi» Tamás ciiriiVjiíimk lomjai ős a ifi. r;ryliá/. Zabolán, (llajx. Croj'iiss János.

I. kép. Basa Tamás kúriája (ORBÁN Balázs, 1869 I. 139.)

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a település gazdasági, társadalmi és egyházi életét alapvetően meghatározó földműves rétegét, közösségét azok a középgazda családok alkották, akik korábbi lófőkből és gyalogokból, valamint tehetősebb telkes jobbágyokból származtak. Elsősorban ennél a feltörekvő gazda rétegnél honosodott meg legkorábban, a 19. század utolsó évtizedétől kezdődően, a viszonylag keskeny, útfelőli tisztaszobából, középen hálóból, majd konyhából és kamrából álló, az udvar felől pedig tornáccal díszített háztípus.24

A település folyamatos fejlődését, korai polgárosodását a helyben élő értelmiségiek (lelkészek, kántortanítók, jegyzők, orvosok, mérnökök) is alapvetően meghatározták. Mivel rendszerint távolabbi vidékekről, helységekből érkeztek, folyamatosan meghonosították az akkor népszerű, legtöbbször városi eredetű életmód- és lakásmintákat a zabolai gazdacsaládok körében is, különösen az 1867-es kiegyezést követő békebeli időkben.25

A település természetes erőforrásait meghatározó földrajzi környezete szintén alapvetően meghatározta nemcsak a zabolaiak megélhetőségét és mindennapi életét,

22 POZSONY Ferenc 2012. 31., I 10-1 11.

23 Lásd SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 20IS. 155-180.

24 FURU Árpád 2016. I4„ TÖRŐ Balázs 201 1.296-297.

25 POZSONY Ferenc 2012. 58-75.

26 SZABÓ Árpád Töhötöm 2003. 121.

2. kép. Mikes család udvarháza (ORBÁN Balázs, 1869 I. 143.)

hanem épített kultúráját is. Az ide letelepített székely családok évszázadokon át elsősorban földműveléssel foglalkoztak a Feketeügy folyó lapályán, azonban forgótőkéjüket mindig nagyállataik jelentették. A faluban elsősorban szarvasmarhákat tenyésztettek, lovakat csak a 20. század első felében kezdtek alkalmazni nagyobb mértékben családi gazdaságaikban. Mivel a falu hatalmas erdőségekkel rendelkezett, a helybeliek életében a fakitermelés, különösen télen, nyáron pedig a havasi legeltetés, szintén meghatározó szerepet játszott.

Zabola település- és utcaszerkezete a székelyföldi, havasalji, völgységi falvak alapvető jellegzetességeit követi, tehát utcái párhuzamosan haladnak a hegyekből lefutó patakokkal, azoknak védett völgyében.26 A község Fe/szegnek nevezett, keleti részén egyesül a Berecki-ha- vasokból eredő Gyepű- és Bakara-patak. A település másik területi egysége a Hegymege, amely az Orbai-patak völgyében fekszik. A Felszegből és a Hegymegéről lefolyó patakok a falu központjában, a református vártemplom közelében egyesülnek, ahol a hegyek lábánál, a Kéz- divásárhelyi-medence szélén áthalad a Kovásznát Kézdi- vásárhellyel összekötő megyei út. Ettől a főúttól nyugatra, a medence sík vidéke felé fekszik a falu harmadik, A/szegnek nevezett része, melyet a Gyepű- és az Orbai305