Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VASS ERIKA: Egy templom, két gyülekezet Fiatfalván

Fiatfalva felekezeti adatai Az együttélés megítélése nagyon vegyes. ORBÁN Balázs üdvözölte, a lelkészek egy része is elfogadta, míg másik része hevesen tiltakozott ellene. ORBÁN Balázs 1868-ban megjelent munkájában ezt írta: „Fiatfalván meg­említendő az, hogy reformátusok és unitáriusok már száza­dok óta egy templomba járnak. A vallási türelemnek, a hit­ben való testvérisülésnek ezen megható példája tudtommal sehol sincsen meg honunkban, pedig mily költséges és gyak­ran a népet túlterhelő az a szokás, hogy sok vallásu faluban néha 3-4 külön templomot kell építeni, mit a felekezetek egymásközti versenye néha nyomasztóvá is tesz. Nem le- hetne-e a jóságos Istent mindenütt ugyanazon templomban imádni, mi csak jó irányban hatna, mert az emberek össze- simulását és testvérisülését eredményezné. ”'45 A református lelkész, SOOS Farkas 1874-ben így nyi­latkozott az együttélésről: „Udvarhelyszéki egyházme­gyénknek Fiátfalva mintegy 8-900 lelket számláló községé­ben van két testvér kis prot. egyh. u. m. ev. ref. és unit, kik mondhatni egyenlő számmal oszszák meg a fen jelzett lé- lek-számot és a kik emberi emlékezet óta egy közös temp­lomot használnak. Van ugyan tornyukban négy harang, me­lyek közül kettő az ev. reformátusoké, kettő pedig az unitá­riusoké, de a melyek igen sokszor közösek: templomában két karzaton két orgona, de a melyek már nem anynyira közösek: van két tanító, két pap, kik ismét sokszor közösek, a menynyiben nem csak templomban, de azon kívül is gyak­ran igénybe vétetnek a hívektől az övéiknek akadályoztatá­sa esetén. Papok, tanítók és nép közt egyáltalában semmi felekezeti torzsalkodás nem létezik, a legszebb egyetértés­ben és testvéries békében élnek, egyik a másik isteni tisz­teletén örömest részt vesznek."46 Hogy ez a református lelkész mennyire egységben látta a két gyülekezetei, bizonyítja ezen vágya: „...vajha községünk mind két prot. testvér egyházának főbb elöljárói odahatnának — nézetem szerint, inkább tehetnék, mint mi, kik közvetlen érintkezés­be vagyunk a néppel, — hogy egy vasárnap, egy papi szol­gálattal váltogatva érnék be: a másik pap pedig az alatt a vasárnapi iskoláztatással foglalkoznék és általában a ren­des iskolások tanításánál is több köteleztetése lenne!”47 Ugyanakkor utóda, IMREH Árpád elítélő vélemény­nyel volt SOOS Farkas gondolatáról, és munkásságát an­nak szentelte, hogy öntudatosabb reformátusokká ne­44 VARGA E. Árpád 2008b. 6. 45 ORBÁN Balázs 1868. 26. 46 SOÓS Farkas 1874. 39. 47 SOÓS Farkas 1874. 47. 48 IMREH Árpád 1954. 1-2. 49 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1923. 190. 8. kép. A templom részlete a reformátusok orgonájával. (DEIM Péter felvétele, 2013.) velje a fiatfalviakat: „Ebből a szégyenletes és veszedelmes helyzetből indítottam el egyház községemet az öntudatosi- tás utján... A templomon kívül már nem reformátusok vagy unitáriusok az emberek, hanem fiatfalviak. És ha a falúban van valami közbevetés az emberek között, az már gazda­sági és nem hitbeli eredetű. Szerencsére a gyülekezet lelki- pásztorának elég hitbeli ereje és humorérzéke van, egy ilyen fiatfalvi helyzet elviseléséhez. ”4S Adatközlőim viszont úgy vélekedtek, hogy a pap „al­kalmazkodott az itteni rendhez.” Ebben az a felfogás ér­vényesül, miszerint a lelkész egy választott személy, aki kívülről érkezik a közösségbe. A templomhoz kötődő feliratokban többször is a gondnokot említették, ő felelt az egyházközség anyagi javaiért. A hívek a mindennapokban felekezeti hovatartozás­tól függetlenül rendezik kapcsolataikat. Vegyes házasság esetén - ugyanúgy, mint Csekefalván, Újszékelyen vagy Nyárádgálfalván - a nők férjük vallását követik. Ezen az 1923. évi püspöki vizitáció megjegyzése sem tudott vál­toztatni: „A pp. vszék a híveket figyelmezteti, hogy a mint békésen megférnek a templomban egymás mellett a refor­mátusok és az unitáriusok, a családi életben is tartsák meg eredeti vallásukat, ez lévén különben is a tiszteletre méltó erdélyi szokós.”49 Egyik adatközlőm szerint,Végeredmény­ben itt az emberek mikor házasodnak, nem nagyon nézik, hogy református vagy unitárius. Általában az a szokás, hogy inkább a nő megy a férfihoz, a férfi szabja meg, hogy milyen vallású legyen a család. ” Ettől eltérő eset csak akkor tör­tént, ha a férj költözött felesége családjának otthonába. Ekkor a legénynek kellett apósa vallására térnie. Ezzel kapcsolatban egy olyan esetről is hallottam, hogy az adat­közlő édesanyja egy másik faluban született, római kato­likusnak keresztelték, de miután három éves korában árva­ságra jutott, Fiatfalvára került, mert katolikus nagynénje ide jött férjhez egy református férfihoz. Ezt követően az ár­va lányt reformátusnak nevelték, de elsőáldozó lehetett 296

Next

/
Thumbnails
Contents