Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VASS ERIKA: Egy templom, két gyülekezet Fiatfalván

1918 után a kisebbségi létbe sodródott közösségek nemzeti és etnikai identitásának megmaradásában fontos szerep hárult az egyházakra. A templom egyfajta menedék lett, ezt fejezi ki, hogy többek között itt helyezték el az I. és II. világháborúban elesett hősök emléktábláit és a magyar nemzeti zászlót is. A templomot díszítő varrot- tas térítők is a nemzeti identitást fejezik ki, melyeket 1972-1975 között Péntek Erzsébet készítette a kalotaszegi Körösfőn.

5. kép. Az I. világháborúban elesett fiatfalvi reformátusok emléktáblája a templomban. (DEIM Péter felvétele, 2013.)

fA fiatfalvi Unitárius

Epiáz Msí halottjai az 19rt-1918 ári I vtiájkálssratBí,

Barabás Báliirt} Fazekas Mihály j Barabás Müiálrj j Gajjji József Boszorái Mózes! Kálmán Pál Csíki Dénes | Kovács Dénes Csíki Zsigmonil i UrincziMózes FazakasDomokos Lorinczi Pál | Fazakas Ferenc Fazakas János Fazakas Kálmán

Majlát Sándor SzaboBéres János Tánczos Mihály

Áldott legyen emléketek

6. kép. Az I. világháborúban elesett fiatfalvi unitáriusok emléktáblája a templomban. (DEIM Péter felvétele, 2013.)

A két felekezet jelenlétét fejezi ki a templomban, hogy két orgona, két úrasztala található benne. Nemcsak női és férfi oldalt különíthetünk el, hanem nyugati felében (amely egyúttal a nők ülőhelye is) az unitáriusok, keleti felében (vagyis a férfiak ülőrészén) a reformátusok tárgyai kerültek a falakra. Egy pad itt nem egy család ülőhelye, hanem egy református és egy unitárius család is magáénak tudja azt.

7. kép. A templom tornyának teteje. (DEIM Péter felvétele, 2013.)

A református - unitárius együttélés

A közös templomhasználat véleményem szerint arra utal, hogy nem volt éles határ és komoly ellentét a két felekezet tagjai között. (Természetesen kisebb-nagyobb konfliktusok, mint minden más általam vizsgált közösségben, itt is előfordultak.) Ezen túlmenően anyagi okok is közrejátszhattak abban, hogy más településekhez hasonlóan nem épült külön unitárius és külön református templom, hiszen viszonylag kis gyülekezetek voltak.

A két felekezet közötti békés viszonyt jelzi, hogy 1818-ban a református lelkész ezt jegyezte föl: „A Leányomnak Sipos Máriának lett egy fia, Kitis itthon nem létembe keresztelt meg mint fó Kereszt Atya az Unitárius Pap, Rafaji Dániel, 1833 Augus 11 én Sándornak. ”42 43

42 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1923. 187.

43 A fiatfalvi egyházközség protocolluma (1783-1856). Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár C 13. 21.44.

295