Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
KEMECSI LAJOS: Múzeumépület és paradigmaváltás
7. kép. A Néprajzi Múzeum épülete győztes tervének részlete (Néprajzi Múzeum Archívuma) funkciókat helyezett el, a kiállítótereket és egyéb múzeumi funkciókat teljesen a felszín alátervezte. A múzeumi terek a zsűri szerint is jól használhatóak, elrendezésük és funkcionális kapcsolataik megfelelőek - azonban a kizárólag térszín alatti elhelyezés nem ideális a múzeumi funkcióhoz, nem hívja be a látogatókat az épületbe. A múzeum és a további fontosabb egységek nincsenek a felszíni közönségforgalom fókuszában, ezért a látogatói irányok egyértelmű jelzése, a pavilonok közötti közönségforgalom terelése a zsűri megítélése szerint nem megfelelően megoldott. Az elismert német tervezőiroda készítette a müncheni Brandhorst Museum modern épületének terveit is. 8. kép. A második díjas terv részlete (Néprajzi Múzeum Archívuma) A pályázat harmadik helyezettjeként díjazott BIG - Bjarke Ingels Group rendkívül jellegzetes, szoborszerűen szép épületet, kapu-motívumot tervezett a Liget és a Városligeti fasor tengelyébe. A világhírű dán iroda számos ikonikus értékű épületet tervezett már több országban. Egyik legfrissebb múzeumi projektjük a washingtoni Smithsonian Museum bővítése. A Városligetbe tervezett tömör és átlátszó felületek váltakozásával játszó homlokzat a múzeumi kerámiagyűjteményt bemutató látványraktárt szervesen integrálja az épület külső megjelenésébe. Az állandó kiállítás a terven terepszint alatt van elhelyezve, melynek természetes megvilágítását járható üvegfödém biztosítja. Az időszaki kiállítási terek a legfelső szinten vannak, melyek megközelítése viszont problémákat okoz a látogatói útvonal vonatkozásában. 9. kép. A harmadik díjas terv részlete (Néprajzi Múzeum Archívuma) A fentiekben röviden ismertetett tervek óriási lehetőséget kínálnak a Néprajzi Múzeum számára. Az eredményes tervpályázat lezárultát követően megkezdődött a közel egy éves részletes tervezési szakasz, szoros együttműködésben a múzeum munkatársai és a magyar tervezők között. A tervezések eredményeként előreláthatólag 2017 második felében megindul az építkezés. A várhatóan 2019-2020-ban új helyszínre költöző múzeum kiemelkedően épít a közönséggel való együttműködés, a nyitottság és a társadalmi felelősség, a fenntarthatóság elveire. Ezeket a jellemzőket képviselik a műszaki tervezés során megfogalmazott területi igények - mesz- szemenően felhasználva a jelenlegi állapotból származó tapasztalatokat. Az új helyszínre költözése a Néprajzi Múzeumnak kiváló alkalmat kínál koncepcionális megújulásra is a fizikai helyváltoztatással párhuzamosan. A Néprajzi Múzeum érvényes küldetésnyilatkozatában megfogalmazott társadalmi múzeum Magyarországon ma még nem elterjedt kategória. A társadalmi múzeum kifejezés szó szerint a francia musées de soc/été-ből származik, melynek meghatározása eredetileg az écomusée széles körére utal. Franciaországban a kifejezés arra a múzeumi tevékenységre vonatozik, amely a különböző közösségekhez közel áll.32 Ez a felfogás az angolszász múzeumi környezetben sem ismeretlen, hiszen kiválóan rokonítható a társadalomtörténeti múzeumok fogalmával. A Skandináviában elterjedt „ kultúrtörténeti múzeum" megnevezés és a jelenkori jellemző múzeumi gyakorlat is erősen kapcsolódik ehhez a felfogáshoz. Olyan országban is elindult a diskurzus ezzel a tematikával kapcsolatban, mint Spa32 CHAUMIER, Serge 2013. 8. 26
