Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

KEMECSI LAJOS: Múzeumépület és paradigmaváltás

nyolország.33 A korszerű „társadalmi múzeum" az ön- szerveződés eszközeként komoly érdekérvényesítő erővel követeli ki a megfelelő épületeket, tereket.

A társadalmi múzeumi küldetés megfogalmazásán túl, tervezett és kitartó munkára lesz szükség, hogy valóban átmenjen a gyakorlatba az elviekben kifejtett elképzelés. A társadalmi múzeumi feladatvállalás részeként elkerülhetetlen az újabb muzeológiai tendencia érvényesítése, ami participációban, közösségekben, együttműködésekben gondolkodik, aktuális igényekre reagál és reflexiókat generál.34 Az ilyen szemléletre épülő tevékenység sikeresen bevonhat újabb rétegeket a Néprajzi Múzeum működésébe is. Ez pedig az intézmény fejlesztése, működőképességének biztosítása érdekében elsőrendű cél. A modern múzeumnak kitüntetett feladata, hogy összekapcsolja a jelen gyakorlatát a kulturális örökséggel.35 A társadalmi hasznosság felismerése és felismertetése, a paradigmaváltás, az intézmények fönnmaradásának és fejlesztésének alapfeltétele. Az új muzeoló- gia lényegét elsősorban a múzeum történeti létének, a történetiség, tehát a változékonyság élményének tudatosulása adja.36

Ismeretesek nemzetközi jó gyakorlatok a megújuló múzeumok társadalmi és lokális pozicionálására is, mely tapasztalatokat messzemenően indokolt a Néprajzi Múzeum előtt álló feladatok terén is hasznosítani.37 A múzeumi épületek folyamatosan növekvő jelentőségét jelzi, hogy külföldi példák szerint a még üres épületek látogatottsága is kiugró!38 A városligeti új múzeumépülettel szemben támasztott szakmai elvárások különös hangsúllyal jelennek meg az időszaki és az állandó kiállítási terekkel kapcsolatosan. A tervezést érdemben segíti a nemzetközi szintéren már sikeresen megvalósult projektek jellemzőinek megismerése és kiértékelése. Az elmúlt években intenzív tanulmányutakat szerveztünk a Néprajzi Múzeum meglévő rendkívül kiterjedt külföldi intézményi hálózatára építve. Újraélesztettünk esetenként évtizede szunnyadó együttműködéseket és új szereplőket szólítottunk meg, illetve kerestünk fel a tanulási folyamat részeként. A Néprajzi Múzeum nemzetközi súlyát, gyűjteményeinek és szakmai tevékenységének elismertségét jólesően visszaigazolták ezek a tanulmányutak. Igyekeztünk az új vagy megújuló épületekkel bíró külföldi intézmények mellett olyanokat is felkeresni és tájékozódni a tapasztalataikról, melyek korszerű állandó kiállításaikkal sikeres mintákat közvetíthetnek számunkra.

Az alábbiakban ennek a jelenben is zajló folyamatnak néhány elemét csak jelzésszerűen említem. A közvetlen tanulságok beépültek az építészeti koncepcióba, illetve a költözés módszertanába és a formálódó új állandó tárlat programjába. A részletesebb tapasztalatokat folyamatosan igyekszünk a szélesebb szakmai közönség felé is közvetíteni. így választottuk már a 2015-ös székesfehérvári néprajzos muzeológus továbbképzés témájának is az állandó kiállítások kérdéskörét.39 Anélkül, hogy teljes körű összefoglalást végeznénk az új épületekkel párhuzamosan alakuló paradigmaváltások miatt, érdemes néhány intézményre utalni.

Komplexitásában és méretében az új Néprajzi Múzeumhoz hasonló a 201 l-ben megnyílt antwerpeni Museum aan de Stroom (MAS). Ez az egyik modern nemzetközi trendeket képviselő múzeum, melynek jellemzői a követendő működés szempontjából is tanulságosak. Ezért is keresték fel munkatársaink az elsők között tanulmányút keretében. A múzeum 470.000 műtárgya közül a központi épületben őriznek 180.000 darabot, míg a többit a város két különböző pontján tárolják vadonatúj raktárakban.40 41 42

Érzékeny társadalmi és tudományos kérdésekre reflektálva, éles vitákkal kísérve nyílt meg és működik kiemelkedő látogatottsággal a párizsi Museé du quai Branly.1I Szintén francia példa a Musée des Civilisations de /' Europe et de la Mediterranée (MuCEM) Marseillesbe költözése, új épületének megépítése. A múzeumi üzenet és küldetés újradefiniálása, a korábbi válságba került múzeumok a Musée de L' Homme és a Musée National des Arts et Ttraditions Populaires (MNATP) gyűjteményeinek részleges összevonása adta a kiindulást a rendkívül látogatott etnográfiai múzeum létrehozásához.43 A történet teljességéhez tartozik viszont, hogy az összevonás megvalósításának hiányosságaira is utal az, hogy 2015-ben megnyílt a párizsi Musée de U Homme új állandó tárlata. Ez az útkeresés is kényszerű paradigmaváltás eredménye, miként ezt a Néprajzi Múzeummal jelenleg is együttműködő intézmény munkatársai közvetlenül jelezték felénk.

A képzőművészet és az etnográfia közös múzeumi térbe illesztése, új városi térben való elhelyezése szempontjából inspiráló példát jelent a Néprajzi Múzeum számára a jelenben is formálódó berlini Humboldtforum. A múzeumi reformok kapcsán tágabb kulturális koncepció létrejöttét, és ennek köszönhetően erősebb társadalmi be33 ROIGÉ, Xavier 2014. 45.

34 KEMECSI Lajos 2013.

35 CASTELLS, Manuel 2012. 37-38.

36 GYÖRGY Péter 2003. 12. újabban MACDONALD, Sharon 2016.

37 Ilyen a hamburgi Museum fúr Völkerkunde pozicionálását segítő kötet. SCHMELZ, Bernd et al. 2013.

38 A berlini múzeum még be nem rendezett, sztárépítészek által tervezett épületei önálló attrakcióként is működtek. GYÖRGY Péter 2013. 59.

39 Külföldi múzeumokat, illetve kiállításokat bemutató tanulmányok olvashatók a 2016-os Néprajzi Értesítőben. WILHELM Gábor 2016, FRA- ZON Zsófia-LACKNER Mónika 2016.

40 Vö. STEVERLYNCK, Sametal. 2011.

41 GYÖRGY Péter 2008. 34. GYÖRGY Péter 2013. 361-363.

42 KEMECSI Lajos 2010. 168-169. 2016. szeptember elején újabb célzott tanulmányúton vettek részt a Néprajzi Múzeum munkatársai, különös

figyelmet fordítva a MuCEM raktári működésének és átalakuló állandó tárlatainak tapasztalataira.

27