Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

FAÁR TAMARA: A mozi helye és szerepe az 1950-es években

3. kép. Puskás Ferenc kapura lő.

(KOVÁCS Márton Ernő felvétele, forrás: fortepan.hu)

Gyanússá vált Keleti Márton Csodacsatár című filmje is: a forgatókönyvét az a Méray Tibor írta, aki az 1956 előtti irodalmi ellenzék egyik vezetője volt. Nevét mind a filmplakátokról, mind a főcímlistáról törölték. A Nyugaton maradt, így szintén nemkívánatossá vált Puskás Ferenccel korábban felvett jeleneteket Hidegkúti Nándorral újraforgatták22, és ezt a változatot mutatták be a mozikban 1957-ben. Bár bemutatták, a negatív kritikák miatt nem sokáig volt műsoron Máriássy Félix Külvárosi legenda című filmje. Az angyalföldi munkásokról szóló film eredetileg az ötvenes években játszódott volna, de tartva a cenzúrától, a film történetét visszahelyezték az 1930-as évekre. Ennek ellenére Rényi Péter a Népszabadság hasábjain „Külvárosi torzképnek’’ nevezte a filmet, és a visszájára fordított neorealizmusról beszélt23.

A forradalom utáni, korakádári korszak cenzúrája a korábbi gyakorlattal szemben utólagos elbírálással élt.24 Míg a Rákosi-korszakban már a forgatókönyv megírásánál érvényesült a cenzúra, vagyis a problematikus filmeket eleve le sem forgathatták, addig a Kádár-korszakban a tiltás és a támogatás mellett megjelent egy köztes sáv, kialakult a tűr-tilt-támogat hármassága.

A korszak másik jellemzője, hogy elkezdődtek a hazai viták a rendező szerepéről és a film művészetként való elismertetéséről25, elindult a filmes szaksajtó. 1957- től a Film, Színház, Muzsika, a következő évben a Filmvilág jelent meg. 1957-ben alapították a Filmtudományi Intézetet (eredetileg mint Színház- és Filmtudományi Intézetet), kiadványa a Filmkultúra sok, kifejezetten filmelméleti cikket tartalmazott. A Fábri Zoltán által rendezett Körhinta című film 1956-os cannes-i filmfesztiválon aratott sikere pedig a nemzetközi érdeklődést is a magyar filmekre irányította.

Az ötvenes évek végén elkezdődött lassú kádári konszolidáció a kulturális élet felpezsdülésével járt. Eljutottak Magyarországra a modern áramlatok: az „új regény”, az egzisztencializmus, a strukturalizmus, a neoavantgar- de. Az ötvenes évek végén az egyetemes filmművészetben elinduló változások a magyar filmművészetre is hatással voltak. 1958-62 között olyan filmeket mutattak be a hazai mozikban, mint Federico Fellini Országúton (1954, magyar bemutató: 1958), Cabiria éjszakái (1957, magyar bemutató: 1959) és az Édes élet (1959, magyar bemutató: 1962), Akira Kuroszawa a Vihar kapujában (1950, magyar bemutató: 1959), Francois Truffaut Négyszáz csapás (1959, magyar bemutató: I960), Andrzej Wajda Hamu és gyémánt (1958, bemutató: 1961 )26, amelyek jelezték az egyetemes filmművészet új, szerzői irányzatát, és amelyek hatással voltak a hazai filmes alkotókra is. Az 1960-as évek elején induló „magyar új hullám”-ban27 két rendezőgeneráció korszakos filmjei kapcsolódtak össze, amelyekben nagy hangsúlyt kapott az árnyalt lélek- és korrajz, valamint a rendező kézjegye, alkotói stílusa.

Vidéki mozik az 1950-es években

Bár az első állandó mozi az 1903-as budapesti megjelenés után két évvel eljutott vidékre28, a falusi társadalom sokáig csak a városokban csodálhatta meg az új szenzációt. Az 1920-as évekre azonban egyre több vidéki településen is megnyíltak az állandó mozgók. A mozikra vonatkozó első statisztikai adatfelvételre 1927-ben került sor. Ekkor 501 mozi működött országszerte, 384 mozi a megyékben, I 17 mozi törvényhatósági jogú városokban29. 1923-ban a Kodak gyár kifejlesztette a keskenyfilmes vetítőkhöz használt 16 mm-es filmszalagot, a 35 mm-es filmszalag olcsóbb változataként. Ez megnyitotta az utat és a lehetőséget, hogy kisebb településeken, kevés tőkebefektetéssel is létesülhessen mozi, és a film az elzártabb településekre is eljuthasson30. Az 1938-as BM rendelet31 azt is lehetővé tette, hogy keskenyfilmes vetítőket olyan helyen is kialakíthassanak, amit más célra is használtak. így létesülhetett mozi például Ugodon (Veszprém megye) a Mészáros vendéglőben32.

22 FODOR Péter 2016.

23 Népszabadság 1957. december 8. idézi: VARGA 2008. 32.

24 A készítés után tiltották be Bacsó Péter A tanú (1969), Gazdag Gyula Bástyasétány '74 (1974) vagy Jeles András Álombrigád (1983) című filmjét.

25 A francia rendezők és forgatókönyvírók között már az 1940-es évek közepétől folyt arról a vita (Roger Leenhardt és André Bazin között), hogy ki tekinthető a film szerzőjének. Alexandre Astruc 1948-ban, a „kameratöltőtollról” írt esszéjében fejti ki, hogy a kamera a rendező számára olyan, mint a toll az író számára. A szerzői (vagy művész-) film fogalma az 50-es évék végén, a francia újhullámmal születik meg. Képviselői szerint a markáns egyéni kézjegy, a szerzői stílus különböztet meg egy-egy alkotást a nagyipari filmgyártás termékeitől.

26 NEMES Károly 1978. 117.

27 Elsősorban Makk Károly, Jancsó Miklós, Herskó János, Gaál István, Kosa Ferenc, Sára Sándor, Szabó István, Kardos Ferenc hatvanas években készült filmjei.

28 Hódmezővásárhelyen 1905-ben nyílt meg az első állandó mozgó.

29 Magyar Statisztikai Évkönyv 1927. (Budapest, 1929.)

30 BORSOS Árpád 2009. 51.

31 I I 1.001 /1938 BM rendelet. Idézi: BORSOS Árpád 2009. 51.

32 SZNM-MNÉA-A-6687

264