Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
FAÁR TAMARA: A mozi helye és szerepe az 1950-es években
n 4. kép. Az ugodi mozinak helyet adó vendéglő épülete korabeli képeslapon (FAAR Tamara felvétele) A második világháborút követően, a filmszakma államosítása után a vidéki mozihálózat ugrásszerű fejlődésnek indult. A kultúrpolitikai cél világosan megkövetelte, hogy a filmkultúra az ország bármely pontján elérhető legyen, még a legelzártabb tanyavilágban is. „A filmügyet a dolgozó nép nevelésének és szórakoztatásának szolgálatába kell állítani. Az ország minden községét el kell látni keskenyfilmvetítő-géppel vagy vándormozival, hogy a falu dolgozói is rendelkezzenek a kulturális nevelés e fontos eszközével33.” Azt a célt tűzték ki, hogy minden faluban hetenként legyen mozielőadás, a 900 főnél népesebb falvakban saját mozigéppel és állandó mozival, a kisebbekben pedig három-négy falunak biztosított keskenyfilm- vetítőkkel. A teljes körű ellátottságra való törekvés ösz- szefüggött mind a villamosítási, mind a kultúrházak építésének tervével. A szocialista kultúrforradalom jegyében az állam a korábbi intézmények hálózatán művelődési otthonok létrehozásába kezdett. 1950-ben 433 kul- túrház működött Magyarország területén, de 1954-re 2500 új intézmény létrehozását szorgalmazta az MDP Bár az elképzelés a tervezettnél lassabban valósult meg, a kultúrházak száma 1960-ra elérte a 2770-et, 1971 -re pedig a 3634-es számot34. Számos falusi mozi az újonnan épülő kultúrházban lelt otthonra. A vidéki, főként keskenyfilmes mozik létesítésének következtében a megyék mozival való ellátottsága 1960- as évek fordulójára ugrásszerűen megnőtt. Budapest, Békés, Csongrád, Hajdú, Heves, Komárom, Szolnok és Tolna megyék ellátottsága 100%-ossá vált. A Heves Megyei Népújság 1959. márciusi száma például örömmel adja hírül, hogy május I -jére Heves megye minden községében lesz mozi. „Heves megye községei közül eddig csupán Váraszón nem tudott a megyei Moziüzemi Vállalat filmszínházat létesíteni, mert nincs villany a faluban. A vál5. kép. Az ösküi kultúrház 1959-ben (KOTNYEK Antal felvétele. Forrás: fortepan.hu) lalat most folytat tárgyalásokat aggregátor beszerzése ügyében. Május l-re ezek szerint ebben a községben is megkezdődik a rendszeres filmvetítés, s így Heves megye minden községében lesz már mozi.”35 A teljes lefedettségre való törekvésnek köszönhetően még a legkisebb ellátottságé, zömében aprófalvas dunántúli megyékben is a települések 84%-a rendelkezett mozival. 6. kép. Mozigépész az 1950-es években. (KOTNYEK Antal felvétele, forrás: fortepan.hu) 33 Az első ötéves terv - 1949. évi XXV törvény 34 VALUCH Tibor 2002. 337. 35 Heves Megyei Népújság 1959. március 18. 8. 265
