Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BARTHA ELEK: Keresztek, szobrok, kápolnák néprajzáról és funkcionális kérdéseiről
mellett más, mágikus szempontból fontosnak ítélt helyeken is találunk kereszteket.45 Archaikus hiedelmek, rítusok egész sora kapcsolódik a szabadtéren álló keresztekhez. A vallásos szertartásokon és egyéb rítusokon kívül a keresztekhez más, valláson kívüli tevékenységi formák is kapcsolódnak, amelyek állaguk megóvását, működésük feltételeit biztosítják. Karbantartásukról rendszerint az állíttató családok leszármazottai vagy az általuk létrehozott, az építésüket megalapozó alapítványok gondoskodnak, illetőleg azok a családok, akiknek a kereszt a földjén vagy lakótelkén áll. A Jászberény-környéki tanyákon lévő keresztek állíttatói a községek voltak, évközi gondozásuk, feldíszítésük azonban a tanyák lakóinak feladatává vált.46 A nevezetes alkalmakra: állíttatásuk, felszentelésük évfordulóira, halottak napjára vagy más ünnepekre a kereszteket virágokkal díszítik, környéküket kitisztítják. Erdély, Kárpátalja románok, ruszinok lakta vidékein általános szokás a keresztek ünnepi felöltöztetése is. Kiskunfélegyháza környékén a szentelés évfordulójáról szabadtéri misén emlékeztek meg.47 Az utak mentén, a határban álló keresztekkel sok tekintetben párhuzamos, vagy azzal azonos funkciókat látnak el a vallás és a tér kölcsönhatásának viszonylatában a települések közterein vagy a településeken kívül megtalálható szobrok, kápolnák, szentképek. Jelentésük azonban kevésbé általános, többnyire szorosabb összefüggést mutat az ábrázolt szent kultuszával, ezen belül pedig sok esetben a tágabban értelmezett helyi környezeti tényezőkkel. A táj vallásos arculatát például - hazai viszonyok között - egyes szőlőtermelő vidékeken Orbán vagy Do- nát, más állattartó községekben Vendel szoborábrázolásai uralják.48 Vendel, Flórián és Donát együttes ábrázolása így például az állatvész, a tűzvész és a villámcsapás ellen nyújt oltalmat.49 A leggyakoribb okok, amelyek szenteket ábrázoló szabadtéri szobrok állíttatására vezettek, a település területének, határának, lakóinak, gazdasági működésének védelme valamilyen külső eredetű bajtól, csapástól. E csapások közül a leggyakoribban a tűzvészek, a lakosságot és az állatállományt rendre megtizedelő járványok, a jégverés és az árvizek voltak. A csapások elleni védekezés tehát első fokon abban nyilvánult meg, hogy a megfelelő patrónus, védőszent szobrát felállították a településen vagy annak határában. Ez magyarázza azt a tapasztalatot is - bár számszerű adatok nem állnak rendelkezésre hogy a tűztől oltalmazó Flórián-szobrok, vagy egyes, a járványok alkalmával, emlékére emelt fogadalmi szobrok jobbára a települések belterületén, míg az állatállományt, szőlőt védő patrónu- sok szobrai, legalábbis jelentős részben, a határban találhatók. Allatpatrónusaink közül nagy számban emeltek szobrokat, kápolnákat Szent Lénárt, Szent Vendel tiszteletére.50 Kápolnáinkban azok búcsúinak alkalmával fogadalmi állatszobrocskákat helyeztek el.51 Hasonlóan népszerű volt szőlőtermelő vidékeinket Szent Orbán és Szent Donát, akik más szentekkel együtt a szőlőket védték a természeti csapásoktól.52 1716-ban Erdődy Gábor egri püspök a Donát-szobor felszentelésekor az egri szőlőket Szent Donát pártfogásába ajánlotta.53 A szőlőhegyi szobornál ettől kezdve évről évre nagy búcsúkat, körmeneteket tartottak. A dombtetőre állított szobor helyének kiválasztásakor minden bizonnyal közrejátszott, hogy a terület fölött jégeső zóna húzódik.54 A kultusz és az ökológiai tényezők szoros kölcsönhatására utal az a tény, hogy a filoxéra vész után szinte egy csapásra elmaradtak a Donát-búcsúk, mivel a kultusz közvetlen indítékát jelentő szőlő évekre teljesen eltűnt a vidékről. A processziók felújítása az újratelepítések után történt csak meg.55 A vallásos szobrok és a keresztek funkcionális hasonlóságát és eltéréseit jól jellemzi az a példa, hogy — még mindig az egri szőlőknél maradva - a 19. század végén a Donát-szoborhoz közel egy feszületet állítottak, amit a népnyelv Donót-keresztnek nevezett. Ide jártak szárazság idején a környékbeli asszonyok esőért imádkozni.56 Szent Donát mellett Szent Orbán is széles körben népszerű szőlő-patrónusaink közé tartozott. Kápolnáinál, szobrainál ájtatosságokat, búcsúkat tartottak.57 Hercegfalván - a mai Mezőfalván - az Orbán-keresztnél egyes gazdák bort öntöttek a földre a következő szavak kíséretében: Trink, Urban!58 - A Szent Orbán védőerejébe vetett bizalom egyes helyeken olyan nagy volt, hogy amikor mégis kár esett a szőlőben, a szobron álltak bosz- szút.59 Hasonló adatokat ismerünk a Szent Donát-szob- rok megbüntetéséről is. 45 BARTHA Elek 1980. 29. 46 SZABÓ László szíves közlése. 47 FEKETE János 1984. 91. 48 Vö. FAJCSÁK Attila 1985; GULYÁS Éva 1986; SZABADFALVI József 1964; SZIKORA András 1983. 49 GULYÁS Éva 1986. 10. 50 BÁLINT Sándor 1977. I. 354. 51 GULYÁS Éva 1986. 14. 52 Vö. Bővebben: AMBRÓZY Ágoston 1933; SZIKORA András 1983. 53 FAJCSÁK Attila 1985. 8. 54 FAJCSÁK Attila 1985. 9. 55 FAJCSÁK Attila 1985. 12. 56 FAJCSÁK Attila 1985. 13. 57 LUKÁCS László 1988a. 104. 58 LUKÁCS László 1988b. 107. 59 NAGY VARGA Vera 1985. 83. 255
