Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BARTHA ELEK: Keresztek, szobrok, kápolnák néprajzáról és funkcionális kérdéseiről
Katolikus és vegyes vallású helységeinkben a tűztől való oltalmat Szent Flóriántól várták, akinek országszerte nagy számban állították fel szobrait. Szent Flórián- szobrokat találunk sok ház oromfülkéiben is, hogy oltalmazza az ott lakókat a tűztől.60 Nagyobb járványok idején, vagy azok elmúltával, hálából vagy fogadalomból sok helyütt állítottak szenteket ábrázoló szobrokat. E szobrok tárgya, a különféle betegségek ellen oltalmazó szenteken kívül gyakran Szűz Mária vagy a Szentháromság. Kultuszuk szorosan összefügg a velük kapcsolatba hozott betegség gyakoriságával, elterjedésével, a gyógyítás esélyeivel. A szabadtéren, a templomok szomszédságában vagy templomban álló, szenteket ábrázoló szobrok tiszteletéről, a hozzájuk kapcsolódó kultusztól általában elmondható, hogy fennállásuk ideje alatt végig szoros kapcsolatban állnak az életnek az oltalmuk alá rendelt területével, a paraszti kultúrában főként a gazdasági élet egyes ágaival, az állatokat és embereket egyaránt fenyegető betegségekkel, a külső és belső veszedelmekkel. Ezzel szemben az útmenti, határbeli keresztek általánosabb célúak, még akkor is, ha állíttatásuk valamely konkrét eseményhez kapcsolódik. A keresztek és a szobrok vallásgyakorlásban betöltött szerepe nem örökérvényű. Ha a funkciójukat biztosító külső feltétel megszűnik, az általuk oltalmazott gazdasági ág jelentősége hanyatlik, vagy annak súlya csökken, a járvány, a betegség ritkul vagy gyógyíthatóvá válik, az adott kultusz gyengüléséhez, kimerüléséhez vezet. Kivételt ez alól a nem, vagy kevésbé specializált tárgyú alkotások jelentenek, vagy az olyanok, amelyek érvényessége huzamosan fennáll. A keresztek, szobrok a deszak- ralizáció sorsára juthatnak demográfiai, vallásföldrajz változások, szekularizációs folyamatok során is. A változások ugyanakkor pozitívak is lehetnek, ahogyan azt a rendszerváltás során tapasztalhattuk: műalkotásként, helyi műemléki szerepkörben, a helyi identitás tárgyi kellékeként új szerepkörben válhatnak a közösségek térhasználatának elemeivé.61 60 L. VARGA Zsuzsa 1981.654. 61 A tanulmány az MTA - DE Néprajzi Kutatócsoport munkaprogramjának keretében készült. 256
