Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BALÁZS GYÖRGY: Horizontális vízimalmok a Batthyányiak baranyai uradalmában a 18. században
tak nevét nem tudták megmondani. Belvár[d] összeírásában a magyarok közül több lakosnál leírják, hogy előtte Gyulán, Viszlón, Olasziban, Nyomján lakott. A horvá- tok pedig Szvinyáról, Biricsanról, Hugbaj pusztáról jöttek, többeknél csak azt jegyzik meg: „Boszna tájjárul való", „Gradicsko tájárul jött”, „Bácska Tájrul szakai ide” stb.8 A falvak egy részének, a puszta falvaknak és a pusztáknak a határában leírt szántóföldek, rétek, szőlők és malmok pusztuló állapotából következtethetünk a vidéket ért kegyetlen háborús dúlásra. Az elnéptelenedett falvak határát a természet foglalta vissza. A folyamatot az itt-ott megmaradt régi lakosság és a betelepülők, a kamarai gazdálkodás ideje alatt csak mérsékelni tudták.9 A délszlávok beszivárgása Baranya területére a 18. század első évtizedeiben tovább tartott, a Rákóczi-féle szabadságharc csak átmenetileg akadályozta;10 11 véglegesen az 1720-as és 30-as években megindult német betelepítés szüntette meg. A németeket a baranyai falvak többségében őslakos magyar és a néhány évtizeddel korábban betelepedett délszláv lakosság mellé telepítették. Ebben részben Bécs és a vele szövetkezett római katolikus klérus elnémetesítő, katolizáló törekvését láthatjuk. Ez a szándék és érdek találkozott az új földesurak érdekével, akik a birtok földjét az adófizető lakosság számának növelésével akarták minél előbb, minél intenzívebben hasznosítani. A különböző kultúrájú nemzetiségek egymás mellé telepítése szinte falvanként más-más helyzetet teremtett. Az 1701. évi összeírás malmokra vonatkozó adatai Néhány helyen megjegyzik: „Malom, se Malom hely nincs” (Belvárd), „Semmi folyó vize nincsen” (Rácz He- rend), „Malom ezen határban, se oly foto víz nincsen ...” (Ata) stb. Falvak Possessio Tőtés: Rácok lakják, kik „Boszna tájjárul," „Nissza tájárul,’’ „Bosznabul" jöttek ... 1-7 éve. " „Ezen Faluban vagyon egy Kalányos Malom, a kiis inkab csak akkor forog, mikor essós üdő jár, máskor pedig szá- rozon áll, a Falubéliek bírják. ” cp «*<*■ rpp-S C/ß*. x A. c/a-Á Jíiry, «.íVUr» e„<r/ «'7' .eY/trf mA* jó*-, frxv? 3. kép. Kalányos malom, Tőtés. (BMLXI. 601. 197. doboz, 1701.) Possessio Kövesd, lakja 9 rác-bosnyák család. ,Vagyon ezen határbfan] egy Patak, kit Kövesdi Patak [nak] neveznek. ... Ezen Patakan Két Kalányos Kerekű malom kinek felét az Rácz Püspök bírja, felét pedig ezen Falubéliek. ” Possessio Virágos, rácok lakják (3 család). „Réttyekis vagyon, de Eugenius Herczeg emberei Malmot építvén az Karasso vizen, annyira Ki folyta, hogy egészben a Réttséget bozzod fogta. ” ,Vagyon ezen faluban a Karasso vizen egy Kerekű Kalányos malom. Kinek felét Villányiak Eugenius herczeg Jobb-ágyi, felét pedig ezen falubeliek bírják. ” Possessio Palkonya, rácok lakják, 9 család. .Vagyon ezen falubfan] Két Kalányos Kerekű Malom Kinek felét ezen Falubéliek Bírják, felét pedig valami Siklósi ember. ”12 13 14 Possessio Rácz Petra, rácok, bosnyákok lakják, I I család. ,Vagyon ezen falu határábfan] valami álló vizen egy Ka- lanyos malom, a’ ki inkáb csak akkor forog, mikor essős üdő vagyon, a Fa [lu]beliek bírják. ” 13 Possessio Vókány, öt rác család lakja. „Ezen Falu Határában vagyon a Kövesdi névő vizen Két Kerekű Ka lányos Malom, Kifnek] felét ezen falubéliek, felét pedigh Szt Trinitásiak bírják. Itt lehetne az Ura- sághfnak] malmot épéteni, Kinek vidékje a Siklósi Tartományául lenne. ”M Possessio Szt. Trinitás, rácok 10 családdal. „Ezen határban vágyjon] egy kerekű fölül csapó malom valami patakon (nevét nem tudhattják) kinek Felit ezen Falubeliek viseiekkel edjüt bírják, felit pedig Pécset 4. kép. Kétkerekű kanalas malom terve, Vukovár, 18. század vége, (OL T3 No. 212.) 8 NAGY Lajos 1981. b. 67-68. 9 NAGY Lajos 1981. b. 66. 10 NAGY Lajos 1983. 367-391. 11 NAGY Lajos 1981. b. 69. 12 NAGY Lajos 1981. b. 72. 13 NAGY Lajos 1981. b. 73. 14 NAGY Lajos 1981. b. 74. 243
