Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BALÁZS GYÖRGY: Horizontális vízimalmok a Batthyányiak baranyai uradalmában a 18. században
mutatja be Krassó-Szörény vármegyéből.2 * * 5 Később BALÁZS György-VAJ KAI Zsófia, majd OZSVÁTH Gábor Dániel ír az aldunai horizontális vízimalmokról.6 A baranyaiak - NAGY Lajos közlésétől eltekintve - nem kerültek be a malmokról szóló szakirodalomba. Az adatok jelentőségét az adja, hogy bár egy viszonylag rövid időszakból, bizonyíthatóan szláv népességhez köthetően jelenik meg a kanalasmalom, de a Kárpát-medence belső területéről, ahol korábban nem - és későbben sem - szólt róluk híradás. Néhány év, évtized után Baranyából is eltűnnek ezek a malmocskák, a kanalasmalmok, a következő összeírások már nem említik külön ezt a típust. Mennyiben csereszabatosak ezek a malmok, vagyis hogyan lehet, hogy ugyanazokon a helyeken egy időben - feltehetőleg - felülcsapó kerekű vízimalmot, később kanalas/horizontális vízikerekű malmot, majd néhány évtized múlva ismét csak felülcsapó vízimalmot találunk? A felülcsapó kerekű malmok működéséhez, ilyen típus telepítéséhez megfelelő vízmennyiség, esés, vízsebesség kellett, s jelentősebb terepmunkával, esetleg közösen több malommal együtt kialakított, hosszabb-rövi- debb malomcsatorna (terepviszonyoktól függött a hosz- sza) kiásása, karbantartása, hogy a vízikerék átmérője elérje, de inkább meghaladja a kb. 2,0 métert. A függőleges síkban forgó vízikerék tengelyére szerkesztett fogas- kerék/szárazkerék fogai hajtották meg a malomkő tengelyére erősített pálcás orsót, s általa a felső malomkövet. Ebben az esetben forgássík váltás következett be, a függőleges síkban forgó vízikerék vízszintes síkban forgó malomkövet hajtott meg. Kanalas malom esetében, ugyanezeken a helyszíneken, a malomfőről 20-30-40°-ban kialakított ferde helyzetű facsövön, csatornán a kanalas vízikerékre zúduló víz ereje-súlya hajtja meg a kereket, s az annak tengelyére közvetlenül erősített felső malomkövet, forgássík váltás nélkül: vízszintesen forog a kanalas vízikerék és az őrlőkő pár egyaránt. A lényeges különbség a két malomtípus között az elérhető teljesítményben mutatkozik meg: míg a kanalas (horizontális vízikerekű) malom egy munkagépet, az őrlőkövet képes meghajtani, s egyszerű állítási lehetőséggel az őrleményt bizonyos fokig finomítani, addig az alul- vagy felülcsapó (vertikális vízikerekű) malom nagyobb teljesítményével kapcsolt munkagépeket is meghajthat. Utóbbinál a kő tengelye működtetheti a szita rázószerkezetét (az egyszerűbb gatyaszárszitát, vagy a hengerszitát), az őrlemény minőségét biztosító szabályozószerkezet bonyolultabb, több fokozatú: a szabályozótalp és a kőhíd három ponton elosztó finomabb emelési lehetősége többféle őrlemény kiőrlésére alkalmas. Nem véletlen, hogy a kanalas malmok többnyire a kukoricát élelemként használó lakosságú területeken terjedtek el (a 18. század eleji baranyai összeírásoknál majd’ mindenhol említik a „kukuriczát”). Elsősorban saját, családi szükségletre őröltek, vagy inkább daráltak akkor is, ha esetleg több család birtokolt és üzemeltetett egy-egy ilyen malmot. Az alulcsapó és a felülcsapó malmok esetében beszélhetünk vámőrlésről, amikor egy-egy malomhoz járhattak máshonnan is őrletők, akik meghatározott vám kifizetésével (10-1 2%) megőröltették gabonájukat. 1701. május 12-én fejezték be az átvett uradalom ösz- szeírását. Az összeírok számba vették a birtok területén lakók nevét, származási helyét, azok családi körülményeit, honnan és mikor származtak az uradalom területére. Figyelmük kiterjedt a malom állagára, tulajdonjogára, van-e elegendő vize, el tudja-e látni a környéket.7 Nagy volt a népességmozgás, 1700 körül települt be sok rácnak nevezett lakos, a kevés számú megmaradt magyar lakosság pedig a puszta faluhelyekről népesebb településekbe húzódott. Magyar Peterd lakosai is valahonnan menekülhettek, mert a község malmát meghajtó pa2. kép. Felülcsapó vízimalom és a kanalas malom vízhasznosítása. (Rajzolta és összeállította BALÁZS György) 5 CS. SEBESTYÉN Károly 1908. 6 BALÁZS György-VAJKAI Zsófia 1999.; OZSVÁTH Gábor Dániel 2007. 7 NAGY Lajos 1981. b. 65-86. 242
