Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BÍRÓ FRIDERIKA: Virágok a harcmezőn. Ünnepi köszöntő
12. kép. Pávák, méhek, virágok. Elkészült terv. (DEIM Péter felvétele) aki mindkét kérdésemre elfogadható választ adott. Ő arra gondolt, hogy a levélben említett lemez, ami egy vékony falemez lehetett, a marosi bölcső két rövid oldalának fölső betéteit jelenti. Ezt a vékony, 3-4 milliméteres lemezt szándékozta, tervezte a Művész keretbetétként fölhasználni, áttörni és a rajzokat felvinni, majd kifesteni. Asztalos barátom szerint a rajzokat mindenképpen csak másolással lehetett a lemezre átvinni. Hogyan? Véleménye szerint a rajzoló indigót használt. Vegyük sorra a „munkafázisokat”. Miután a vékony rajzpapírra a Művész ráfestette az éppen szóban forgó jelenetet, ráfektette az átlátszó pauszpapírt és puha ceruzával átrajzolta a kontúrokat. A pauszpapírt ráterítette a vékony falemezre. A lemez és a pauszpapír közé indigót csúsztatott, majd a papíron lévő rajz kontúrjain végigvezette a ceruzát és ezzel azt rámásolta a lemezre. így érte el, hogy az eredeti kifestett rajz újrarajzolt kontúrjai rákerüljenek a falemezre. Ezután az áttörések kivágása következett. A másolaton megkereste a kivágandó formát, egy lyukat fúrt a fába, amibe beillesztette a vékony fűrészt majd kifú'részelte a mintát. 13 13 13. kép. Menekülő őzek virágok között. (DEIM Péter felvétele) Csak ezután következhetett a virágok, állatok, díszek festése. Az íveken, a párkányokon, a széleken, oldaldeszkákon virító virágok felvitele hasonló módon történhetett. Ezeknek a papírra festett és pauszra rajzolt változatai is megmaradtak. A bölcső összeállítása se lehetett nagyon könnyű feladat, főként a megfestett betétek keretbe helyezése és rögzítése igényelt pontos munkát, azután az oldaldeszkák beillesztése hornyolt vájatokba, esztergált korlát behelyezése, csapok rögzítése, bölcső aljának kialakítása és sorolhatnám tovább. Itt van előttem a mautersdorfi bölcső felnagyított képe. A forma, mint már említettem, szinte megegyezik a marosi bölcsőével. Minden bizonnyal nagyon ügyes asztalos készítette, aki szintén „jól tudta olvasni”, majd megvalósítani a tervező feljegyzéseit. Erről talán nem is kell többet írnom. Még talán arról sem, hogy a bölcső két rövid oldalán a két fölső betét áttöréseit is sikeresen megoldotta. A falemezek áttört mintái jól láthatóak a képen. A hátsó betét áttöréseit a fejrész belső oldalán látod. Attól nem kell tartanod, hogy most hosszan „belebonyolódom” az áttörés leírásába, hiszen ezt a munkát bizonyára egyformán csinálták a mesterek. Azonban elképzelhető, hogy ebben az esetben sablont használtak a kivágások megrajzolására. Azért gondolom így, mert abban szinte biztos vagyok, hogy a betétekre, a keretekre, párkányokra és az oldaldeszkákra nem a korábban leírt és feltételezett technikával vitték föl a díszek rajzait s a festéseket. Jóllehet, a kontúrok a nagyítás miatt elmosódtak, mégis jól kivehető a díszes ornamentika és jól látható a két koronás madár sziluettje is. Mégis az embernek az az érzése, sőt egyenesen meggyőződése, hogy egy ügyes kezű festőasztalos, vagy egy hozzáértő szakember kézzel festette föl a virág és madármotívumokat. Talán nem készültek betétnagyságú festett rajzok, amikről pausszal és indigóval át tudták volna másolni a mintákat. Az is lehet, hogy erre a megoldásra ott nem is gondoltak, vagy erre nem is lett volna semmi lehetőség, és csak a kisméretű vázlatrajz állt a festő rendelkezésére. A bölcső mindenesetre időre elkészült és nagyon szép lett. A meseszerű motívumokra bizonyára még sokáig emlékeztek az ünneplők. 207 14. kép. Őzek a pauszon. (DEIM Péter felvétele)
