Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BÍRÓ FRIDERIKA: Virágok a harcmezőn. Ünnepi köszöntő

I I. kép. Az előző vázlatrajz végleges, kidolgozott részletei és a bölcső oldalnézeti rajza. (DEIM Péter felvétele)

Legelőször az oldaldeszka részlete tűnik föl, amelyen virágokból összeállított kazettákat látsz, a kazetták között egy évszám felét: 19... Feltűnő az oldaldeszkába csapolt rövid oldal virágfüzérrel díszített párkánya. Érdekesnek tűnhet, hogy a rajzok s a kifestett motívumok csak a díszített felületek felét mutatják, mintha a másik fél, a tükörkép rajzolása, megfestése ezek alapján már egyszerűen menne. Egyedül a hevederre írt „MAUTERS- DORF” szó teljes.

Bevallom, sok gondot okozott annak megfejtése, hogy hogyan és ki rajzolta föl a fára a rajzlapokon megtervezett, megrajzolt, előre megfestett motívumokat. Egyáltalán, azt sem tudtam elképzelni, hogyan történt a bölcsőfestés. Egy nagy szoba közepén álltam. Körülöttem szétterített rajzok: a mautersdorfi bölcső kisméretű vázlatrajzai, a díszítések kifestett rajzai, hosszú pauszcsíkon virágos kazetták közé rajzolt évszámok, keskeny papírcsíkokra festett virágfüzérek, a marosi bölcső tervrajza, ceruzával rajzolt nagyméretű pauszok, rajzlapok, a bölcsőkeretre tervezett festett virágokkal. Ott áll előtted a marosi bölcső, tele virágokkal, dús növényekkel, színes madarakkal, őzekkel. És akkor meglátod a vékony rajzlapokra festett színes képeket! Négy színes képet, a bölcső két rövid oldalának méretarányos képeit, a két- két betétre festett gyönyörű jeleneteket! Eddig is láttad őket, de csak gyönyörködtél bennük, arra azonban soha nem gondoltál, hogyan is kerültek föl ezek a festmények a bölcső deszkabetéteire. A megfejtést az is bonyolította, hogy előkerültek azok a pauszpapír rajzlapok is, amiken a festett jelenetek ceruzával rajzolt másai „megjelentek”. Egymásra lehetett rakni a bölcsőre festett képeket, a kifestett papírlapokat és a megrajzolt pauszokat. Minden méret azonos volt, a vonalak egymásra feküdtek, nem „lógott” ki egy ceruzavonás sem. Szinte zavarodottan álltam és rakosgattam egymásra a rajzokat. A véletlen azonban rávezetett a megoldásra, illetve a feltételezett megoldásra. Egy 1918. május 20-án írt tábori levelezőlapon olvashatjuk: „Édes Mickóm, újság semmi nincsen... Hiszem, hogy jól vagytok és kissé több pihenőhöz jutsz, mint mikor otthon voltam. A napokban majd írok a rajzolónak, hogy elseje felé elkészül a bölcső festése a má- zolónál és rajzokat tőled elkérje rárajzolás végett. Nem tudok határozni a festést illetőleg. Talán egy lemezt próbálnék Ledlnitzkyval (?), vagy várjak vele Pestre jövetelemig?..." Ez a levél - mint látod - jóval a mautersdorfi bölcső elkészülte után íródott és már az itthoni bölcső készítésére, festésére vonatkozott. Mégis a séma mindkét esetben azonos lehetett, illetve azonosnak kellett volna lennie. Elismerem, hogy még jobban megzavart a levél, illetve egy fél mondata: „talán egy lemezt próbálnék...”. Mit akart a lemezzel? Azt hittem, hogy a lemezt sablonnak akarja kivágni a virágok, jelenetek felrajzolása céljából. Akkor úgy gondoltam, hogy csak sablon segítségével lehet a rajzokat a fára vinni. A helyzetet még az is bonyolította, hogy a bölcső rövid végein a fölső mezőkben különböző formájú áttört minták törik meg a felületet. Olyanok, mint a csipke. Kecses őzek között, büszke pávák mellett, virágok szirmai fölött kisebb-nagyobb áttörések osztják föl a mezőket. Ezeket az áttöréseket pedig csak fűrésszel, csakis finom, asztali lombfűrésszel lehet kialakítani.

Hogyan másolta föl a rajzoló a bölcsőre a rajzokat?

.....írok a rajzolónak, hogy...rajzokat tőled elkérje

rá

rajzolás végett”- ismétlem a Művész levelét. És hogyan vágta ki az áttöréseket? Nem jöttem rá, segítséget kellett kérnem. Egy bútorrestaurátor asztalossal beszéltem,

206