Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BODÓ SÁNDOR: Magyar múzeumok az első világháború idején

A Főfelügyelőség 1914. május 21-én tartott ülést, amelynek egyik napirendje az éves költségvetés tervezete volt. A minisztériumtól magasabb összegű támogatást kértek, de mindössze az 1913. évi keretnek megfelelő összeget kaptak. Úgy döntöttek, hogy a segélyezendő intézetek számát 27-tel redukálni kell. Ezek csak társadalmi és egyesületi úton volnának fenntartandók. így a támogatott körből kikerült 14 könyvtár és 13 múzeum (a felkai, a gyulai, a nyitrai, a poprádi, a pozsonyi orvos- és természettudományi, a Selmecbányái, a szamosújvári örmény, a szatmári, a temesvári orvos- és természettudományi, a trencséni, a tiszafüredi és a zombori múzeumok, valamint a kolozsvári irodalomtörténeti és ethnog- raphiai társulat régészeti és néprajzi gyűjteménye).4 1914. július 27-én a kultuszminiszter a szabadságolt tisztviselőket, köztük a Főfelügyelőség tagjait (köztük Mihalik Józsefet Révfülöpről) táviratilag visszarendelték, utasítva hivataluk elfoglalására.5 Ugyanekkor vették kezükbe a miniszter 1914. július 26-án kelt szigorúan bizalmas utasítását, amely szerint „a beállott külpolitikai fordulat folytán" hatóságainknak számos esetben kell sürgősen érintkezniük, de a katonai érdekek a legteljesebb titoktartást követelik. Ilyen információk közlésére a telefon egyáltalán nem alkalmas. A miniszter szigorúan utasította a hatóságokat, hivatalokat és intézeteket, hogy „titkos természetű kérdések" megbeszélésére a telefont ne használják. Különösen érvényes ez az utasítás az „interurban telefon használatra”.6

1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, s augusztus I I -én már fél Európa országai hadban álltak egymással.7 Augusztus 3-án a Főfelügyelőségnek jelentést kellett tennie három munkatársa katonai szolgálatra behívásáról.8 MIHALIK röviden azt is jelezte, hogy a Főfelügyelőség hivatalában egyedül tesz szolgálatot.9 Ezekben a napokban a miniszter a háború miatt költségvetési csökkentést kért. A Főfelügyelőség válasza szerint az évi keretből - mint ahogyan MIHALIKJÓZSEF erre későbbi helyzetértékelő írásában utalt - 160.000 korona megtakarítható. Sok mindenről le kellett mondaniuk. A kényszerű csökkentés tudomásulvétele mellett kérték egyes célokra a korábban betervezett összegek folyósítását. Kérelmezték a Főfelügyelőség átköltöztetésének költségeit, a besztercebányai és a sümegi Darnay Múzeum szolgájának évi bérét, a kassai

múzeum „fedéljavításának”10 11 és a szombathelyi múzeum helyiségei folyamatban lévő felújításának anyagi támogatását. 46.000 koronát pedig egyes közgyűjtemények (alsókubini Csaplovics Könyvtár, balassagyarmati, hódmezővásárhelyi, komáromi, sepsiszentgyörgyi, szászvárosi, veszprémi múzeumok) építésének és berendezésének segélyezésére kérték biztosítani." Olykor azonban tudtak egyedi kéréseket megoldani. A szombathelyi múzeum laboráló helyiségének kialakítására például közel 700 korona rendkívüli segélyt biztosítottak.12 1914. június 25-én a Főfelügyelőség utasítása szerint Rózsahegyen tett látogatást Fejérpataky László és Mihalik József. Jelentésük pozitív tényeket sorolt. Jelentették, hogy alig ismertek olyan helyet, ahol rövid idő alatt „kivált néprajzi tárgyakból” oly becses gyűjteményt hoztak volna létre, s ráadásul „minutiózus gondossággal készült alapleltárat, szakkatalógusokat” készítettek. A muzeális anyagban a „néprajzi gyűjtemény dominál, ami igen helyes, mert a nagyméretű kivándorlás és a visszatérők karakterének megváltozása miatt Liptó megye ethnikai sajátosságai maholnap teljesen megszűnnek". A két felügyelő a rózsahegyi múzeum 1915-ös költségvetésében jelentős összeg biztosítását kérte. Javaslatukat politikai indokkal is meg- toldották: „Ezzel a Főfelügyelőség állami érdeket is szolgál, ha a túrócszentmártoni Tót Múzeum szomszédságában egy hasonló célú, de nemzeti intentioktól vezetett törekvésnek sikerre jutását elősegíti. ”13 1914. július közepén segítették a nyíregyházi Jósa András múzeumigazgatót is, aki Rakamazon és Kenézlőn honfoglaláskori sírokat kívánt leletmenteni.14 A Főfelügyelőség viszont a „beállott viszonyok következtében” nem engedélyezte a garamné- metfalvi próbaásatást,15 sőt, a miskolci múzeum kérését sem támogatta a Vay-féle éremgyújtemény megvásárlásában.16 Joggal summázta NAGY Géza az Archaeologiai Értesítő 1914. évi 4-5., az év végén megjelent füzetében, hogy az ország „egy óriási világháború kellő közepében” van, s szaktudományuk érzi a nagy változásokat. Elmaradtak a szokásos nyári régészeti ásatások, ami még nem jelent veszteséget, csak avatatlan kezek nehogy feldúlják a „kiszemelt helyeket”. írásában sérelmezte, hogy 1867 után „mind ritkább lett a fő- és köznemesség támogatása" a múzeumok számára. Több példát idézett a külföldre juttatott magyar történeti emlékekről, s mégis optimista, mert a „háború okozta károk és veszteségek

4 MNLOL. K 736. 60. doboz. 578. irat. 1914. 06. 02.

5 MNL OL. K 736. 60. doboz. 769. irat. 1914. 07. 27.

6 MNL OL. K 736. 60. doboz. 770. irat. 1914. 07. 27.

7 Például GERGELY András 2005. 529.

8 Tihamér Lajos titkárt, Soós Ignác irodaszolgát és dr. Mályusz Károly fizetetlen segédfogalmazót rendelték katonai szolgálatra.

9 MNLOL. K 736. 60. doboz. 796. irat. 1914. 08.10.

10 MNL OL. K 736. 60. doboz. 765. irat. 1914. 07. 24.; A Kassa fölött elvonult orkán a múzeum „bádogfedelé-nek” jelentős részét letépte, a javítás közel 1.000 koronát tett ki.

11 MNL OL. K 736. 60. doboz. 789. irat. 1914. 08.08.

12 MNL OL. K 736. 60. doboz. 578. irat. 1914.06.02.

13 MNL OL. K 736. 60. doboz. 680. irat. 1914.07.01.

14 MNL OL. K 736. 60. doboz. 725. irat. 1914. 07. 14.; Jósa András kéréséhez hozzátette, hogy „o segély összegből már csak nehány korona van

meg, de az se baj, mert Jósa András gavallér, csörög nálla a fillér. ”

15 MNL OL. K 736. 60. doboz. 740. irat. 1914. 07. 17.

16 MNLOL. K 736. 61. doboz. 874. irat. 1914. 10. 14.

174