Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BODÓ SÁNDOR: Magyar múzeumok az első világháború idején

mellett ... e lélek kicserélő idők olyan erényeket váltottak ki a társadalomból, aminek a régészeti tudomány is hasz­nát fogja venni.’’17 A néprajztudomány folyóirata 1915-ben arra buzdí­totta olvasóit, hogy gyűjtsék és jegyezzék le a háborús tárgyú „népköltési termékeket”. A debreceni Csokonai Kör Löfkovics Artúr múzeum igazgató adományából pá­lyázatot írt ki a világháború magyar „népköltési termé­keinek” összegyűjtésére. Eredményt 1916-ban hirdet­tek, s irodalmi becsű pályaművek érkeztek. Az első díjat Szendrey Zsigmond, nagyszalontai főgimnáziumi tanár nyerte, s még két díjat adtak át. A Csokonai Kör a ju­talmazott művekből egy háborús népköltési kötet kiadá­sát tervezte.18 Országos felügyelői látogatások A háború idején az országos felügyelők ritkán tettek a vidéki múzeumokban ellenőrző látogatást. Mihalik József 1916 nyarán Kassára látogatott, ahol a gyűjtemény megtekintése során a múzeum igazgatóval megvizsgálták azt a tárgyat, amelyet,Varjú Elemér drága pénzen vásárolt XVI. századbeli faládaként". Kőszeghy és Mihalik is egye­tértett azzal, hogy a darab minden bizonnyal a 19. szá­zad 60-as, 70-es éveiben készült. Kőszeghy kinyomozta, hogy a késmárki Weisz nevű asztalos hasonló díszítésű tárgyakat készített, s neki mint nagybecsű régiségeket eladásra kínált. Varjú Elemér nem vette észre a hamisí­tást.19 Mihalik járt a pécsi városi múzeumban is. Megdi­csérte a gyűjtemények példás rendjét, felállítását, tisz­taságát. Szerinte a térszűke miatt sok az elraktározott tárgy a régészeti, néprajzi, természetrajzi csoportokban. A problémán csak az új kultúrpalota segíthet. A néprajzi csoport apró gyári babákon mutatta be az egyes vidékek női népviseletét. Ezt a módszert Semayer Vilibáld véle­ménye alapján a Főfelügyelőség „leintette, mint néprajzi követelményeknek meg nem felelőt”. A viseleteket élet­nagyságú figurákon kell bemutatni.20 Horváth Géza felügyelő Déváról és Aradról készített úti jelentést. A dévai múzeumot dicsérte, Aradon pedig számon kérte, hogy a kultuszminisztérium rendelete szerint teljes múzeummá kell fejleszteni, s így termé­szetrajzi gyűjteménnyel is rendelkeznie kell. Az igazgató ígéretet tett a gyűjtőmunkára.21 Kassán 1916 májusában- júniusában Horváth Géza azt konstatálta, hogy a mú­zeum természetrajzi gyűjteményének sorsában pozitív fordulat következett be. A gyűjteményt ugyanis 1909-ben Varjú Elemér igazgató Horváth Géza országos felügyelő heves ellenzése mellett a múzeum épületéből elszáliítat- ta a kassai gazdasági akadémia egyik épületébe.22 Hor­váth Géza 1916-os úti jelentése viszont megelégedéssel állapította meg a „katonai barakkban elhelyezett” ter­mészetrajzi gyűjteményről, hogy az új igazgató, Kőszeghy Elemér a gyűjteményt visszaszerezte a múzeum számá­ra. Jelentette, hogy a Főfelügyelőség által „gyűjtetett, szépen preparált felvidéki madarakból” álló anyag egy világos, száraz és szellős szuterén helyiségben, ugyan­azokban a szekrényekben van elraktározva, amelyekben korábban ki voltak állítva.23 Debrecen városi múzeumában 1916 áprilisában elké­szült egy néprajzi kiállítás, amelyről Seemayer Vilibáld írt részletes jelentést. Beszámolt a főfelügyelőnek arról, hogy a múzeum tisztviselőivel megállapodtak a múzeum berendezési tervéről. A terv alapján a kapualjban na­gyobb tárgyakat állítottak fel, az épület jobb szárnyában történelmi emlékek (ősrégészeti leletek, középkori és újkori fegyverek, Debrecen egyházi és céh életének em­lékei, iparművészeti, gyógyszertári tárgyak, bútorok) ke­rültek elhelyezésre. Az épület bal szárnyában irodákat rendeztek be, s emellett „dioráma-féle kiállításban” az „őshalászat és ősvadászat” tárgyi emlékeit, s a néprajzi gyűjteményt (a hortobágyi pásztorélet emlékeit, a kis­mesterségek szerszámait és termékeit, a mezőgazdaság és a település tárgyait, viseleteket) mutatták be. A Főfelügyelőség pénzügyi támogatásával az egész házat és a kiállítási szekrényeket rendbe hozatta Seemayer, „még­pedig a háború miatt jóformán mindennémű mesterember közbejötté nélkül." A munka során segítettek a Tanító­képző Intézet növendékei. „A tárgyak berakását majd­nem darabról darabra személyesen végeztem” - tette hozzá az országos felügyelő. A „fólírásokat megszövegez­tük, majd generális tisztítással befejeztük a munkálato­kat." Végül megdicsérte Löfkovits Artúr igazgatót, a tu­dós Zoltai Lajost és dr. Ecsedi Istvánt, aki „rokkant kato­na létére is minden percét az intézet szolgálatában tölti. ”24 1916 májusában a sümegi Darnay Múzeum ügyében bizalmas értekezletet tartott a Főfelügyelőség. Szalay Imre helyettes főfelügyelő ismertette a Darnay Múzeum 1907-ben bekövetkezett államosításának alapos és hosz- szadalmas körülményeit, majd a múzeum adminisztráci­ójában mutatkozó és az államsegély elszámolásoknál ta­pasztalt hiányosságokról szólt. Az ismert problémák alap­ján Fejérpataky László felügyelő indítványozta, hogy a Darnay elszámolásaiban tapasztalt súlyos szabálytalansá­gok miatt a Főfelügyelőség a múzeumnak többé gyarapí­tási államsegélyt ne adjon. „A múzeum, amíg Darnay él, maradjon Sümegen, feladata azonban csak a meglévő tár­gyak konzerválása és rendezése legyen. ” Darnay figyelje a környéken előkerülő régészeti leleteket, s gyűjtse a Kisfa­17 NAGY Géza 1914. 441 -444. 18 Ethn. XXVI. 1915. 62.; XXVII. 1916. 319.; Szendrey Zsigmond a magyar néphit és népszokások kutatója, hat éven át vezette a Folklore Fellows nagyszalontai gyűjtéseit. 1923-ban Budapesten „Katonanóták a fogságból” címmel kötete jelent meg. 19 MNLOL K 736. 66. doboz. 618. irat. 1916. 07. 27. 20 MNL OL. K 736. 66. doboz. 619. irat. 1916. 07. 27. 21 MNL OL. K 736. 66. doboz. 624. irat. 1916. 07. 29. 22 MNL OL. K. 736. 32. doboz. 864. irat. 1909. 10. 08. 23 MNL OL. K. 736. 66. doboz. 456. irat. 1916. 06. 05. 24 MNL OL. K 736. 66. doboz. 343. irat. 1916. 04. 21. 175

Next

/
Thumbnails
Contents