Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BODÓ SÁNDOR: Magyar múzeumok az első világháború idején
mellett ... e lélek kicserélő idők olyan erényeket váltottak ki a társadalomból, aminek a régészeti tudomány is hasznát fogja venni.’’17 A néprajztudomány folyóirata 1915-ben arra buzdította olvasóit, hogy gyűjtsék és jegyezzék le a háborús tárgyú „népköltési termékeket”. A debreceni Csokonai Kör Löfkovics Artúr múzeum igazgató adományából pályázatot írt ki a világháború magyar „népköltési termékeinek” összegyűjtésére. Eredményt 1916-ban hirdettek, s irodalmi becsű pályaművek érkeztek. Az első díjat Szendrey Zsigmond, nagyszalontai főgimnáziumi tanár nyerte, s még két díjat adtak át. A Csokonai Kör a jutalmazott művekből egy háborús népköltési kötet kiadását tervezte.18 Országos felügyelői látogatások A háború idején az országos felügyelők ritkán tettek a vidéki múzeumokban ellenőrző látogatást. Mihalik József 1916 nyarán Kassára látogatott, ahol a gyűjtemény megtekintése során a múzeum igazgatóval megvizsgálták azt a tárgyat, amelyet,Varjú Elemér drága pénzen vásárolt XVI. századbeli faládaként". Kőszeghy és Mihalik is egyetértett azzal, hogy a darab minden bizonnyal a 19. század 60-as, 70-es éveiben készült. Kőszeghy kinyomozta, hogy a késmárki Weisz nevű asztalos hasonló díszítésű tárgyakat készített, s neki mint nagybecsű régiségeket eladásra kínált. Varjú Elemér nem vette észre a hamisítást.19 Mihalik járt a pécsi városi múzeumban is. Megdicsérte a gyűjtemények példás rendjét, felállítását, tisztaságát. Szerinte a térszűke miatt sok az elraktározott tárgy a régészeti, néprajzi, természetrajzi csoportokban. A problémán csak az új kultúrpalota segíthet. A néprajzi csoport apró gyári babákon mutatta be az egyes vidékek női népviseletét. Ezt a módszert Semayer Vilibáld véleménye alapján a Főfelügyelőség „leintette, mint néprajzi követelményeknek meg nem felelőt”. A viseleteket életnagyságú figurákon kell bemutatni.20 Horváth Géza felügyelő Déváról és Aradról készített úti jelentést. A dévai múzeumot dicsérte, Aradon pedig számon kérte, hogy a kultuszminisztérium rendelete szerint teljes múzeummá kell fejleszteni, s így természetrajzi gyűjteménnyel is rendelkeznie kell. Az igazgató ígéretet tett a gyűjtőmunkára.21 Kassán 1916 májusában- júniusában Horváth Géza azt konstatálta, hogy a múzeum természetrajzi gyűjteményének sorsában pozitív fordulat következett be. A gyűjteményt ugyanis 1909-ben Varjú Elemér igazgató Horváth Géza országos felügyelő heves ellenzése mellett a múzeum épületéből elszáliítat- ta a kassai gazdasági akadémia egyik épületébe.22 Horváth Géza 1916-os úti jelentése viszont megelégedéssel állapította meg a „katonai barakkban elhelyezett” természetrajzi gyűjteményről, hogy az új igazgató, Kőszeghy Elemér a gyűjteményt visszaszerezte a múzeum számára. Jelentette, hogy a Főfelügyelőség által „gyűjtetett, szépen preparált felvidéki madarakból” álló anyag egy világos, száraz és szellős szuterén helyiségben, ugyanazokban a szekrényekben van elraktározva, amelyekben korábban ki voltak állítva.23 Debrecen városi múzeumában 1916 áprilisában elkészült egy néprajzi kiállítás, amelyről Seemayer Vilibáld írt részletes jelentést. Beszámolt a főfelügyelőnek arról, hogy a múzeum tisztviselőivel megállapodtak a múzeum berendezési tervéről. A terv alapján a kapualjban nagyobb tárgyakat állítottak fel, az épület jobb szárnyában történelmi emlékek (ősrégészeti leletek, középkori és újkori fegyverek, Debrecen egyházi és céh életének emlékei, iparművészeti, gyógyszertári tárgyak, bútorok) kerültek elhelyezésre. Az épület bal szárnyában irodákat rendeztek be, s emellett „dioráma-féle kiállításban” az „őshalászat és ősvadászat” tárgyi emlékeit, s a néprajzi gyűjteményt (a hortobágyi pásztorélet emlékeit, a kismesterségek szerszámait és termékeit, a mezőgazdaság és a település tárgyait, viseleteket) mutatták be. A Főfelügyelőség pénzügyi támogatásával az egész házat és a kiállítási szekrényeket rendbe hozatta Seemayer, „mégpedig a háború miatt jóformán mindennémű mesterember közbejötté nélkül." A munka során segítettek a Tanítóképző Intézet növendékei. „A tárgyak berakását majdnem darabról darabra személyesen végeztem” - tette hozzá az országos felügyelő. A „fólírásokat megszövegeztük, majd generális tisztítással befejeztük a munkálatokat." Végül megdicsérte Löfkovits Artúr igazgatót, a tudós Zoltai Lajost és dr. Ecsedi Istvánt, aki „rokkant katona létére is minden percét az intézet szolgálatában tölti. ”24 1916 májusában a sümegi Darnay Múzeum ügyében bizalmas értekezletet tartott a Főfelügyelőség. Szalay Imre helyettes főfelügyelő ismertette a Darnay Múzeum 1907-ben bekövetkezett államosításának alapos és hosz- szadalmas körülményeit, majd a múzeum adminisztrációjában mutatkozó és az államsegély elszámolásoknál tapasztalt hiányosságokról szólt. Az ismert problémák alapján Fejérpataky László felügyelő indítványozta, hogy a Darnay elszámolásaiban tapasztalt súlyos szabálytalanságok miatt a Főfelügyelőség a múzeumnak többé gyarapítási államsegélyt ne adjon. „A múzeum, amíg Darnay él, maradjon Sümegen, feladata azonban csak a meglévő tárgyak konzerválása és rendezése legyen. ” Darnay figyelje a környéken előkerülő régészeti leleteket, s gyűjtse a Kisfa17 NAGY Géza 1914. 441 -444. 18 Ethn. XXVI. 1915. 62.; XXVII. 1916. 319.; Szendrey Zsigmond a magyar néphit és népszokások kutatója, hat éven át vezette a Folklore Fellows nagyszalontai gyűjtéseit. 1923-ban Budapesten „Katonanóták a fogságból” címmel kötete jelent meg. 19 MNLOL K 736. 66. doboz. 618. irat. 1916. 07. 27. 20 MNL OL. K 736. 66. doboz. 619. irat. 1916. 07. 27. 21 MNL OL. K 736. 66. doboz. 624. irat. 1916. 07. 29. 22 MNL OL. K. 736. 32. doboz. 864. irat. 1909. 10. 08. 23 MNL OL. K. 736. 66. doboz. 456. irat. 1916. 06. 05. 24 MNL OL. K 736. 66. doboz. 343. irat. 1916. 04. 21. 175
