Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT: A múzeumi tárgyfeldolgozás megújuló alternatívája
dóba állításához. Azonban a tárgyak feldolgozása egy olyan következő lépcsőfok, ami a digitalizálástól eltérő, specifikus attribútumokkal dolgozó rendszer kialakítását követeli meg. A tárgyra és a hozzá kapcsolódó adatokra építő strukturális gondolkodás által létrehozható olyan információkezelő szisztéma, program, amely a tárgy biográfiai adatain túl a társadalmi vonatkozású kapcsolatokat is kezeli - elősegítve ezzel a tárgyak, tárgycsoportok kutatásának menetét, a holisztikus szemléletmódot és az összefüggések könnyebb kiolvashatóságát.* I. 8 Múzeumi tárgyfeldolgozás A tárgytaxonómia bázisa egy tárgy kutatási perspektíváinak számbavétele. Egy adott tárgynak - ha a tárgyhoz kapcsolódó adatokból indulunk ki - kétféle kutatási lehetősége van. Az egyik irány a tárgy fizikális jellemzőire fókuszál, azokra a tulajdonságokra, amelyeket alapvetően önmaga hordoz. Ezeket a jellemzőket akkor is számba vehetjük, ha az adott tárgy biográfiájáról egyáltalán nincs információnk.9 Továbbá kiindulhatunk magából a tárgy életrajzából és determinálhatjuk a kutatás idejét és helyét, azt a két alapvető paramétert, amely segítségével elhelyezhetjük a tárgyat a világ, az élet holisztikus rendszerében. Az idő kontinuitását, a használt időszámításunk kereteit figyelembe véve evidens, hogy ki kell jelölni a tárggyal kapcsolatos abszolút, tehát a teljesen egyértelmű, vagy a feltételezett kezdő és végső időpontokat, időszakokat. Következésképpen primer kritérium meghatározni o tárgy létezésének totális időzónáját, amely minden esetben a tárgy - a múzeumban őrzött, a kutatáshoz kiválasztott konkrét tárgy - gondolati megszületésétől mindaddig tartana, amíg az emlékezetből is eltűnik. Azonban paradox módon, ha egy kutatás foglalkozik egy tárggyal, akkor az azt jelenti, hogy az emlékezetből nem tűnt el, így a kutatások esetében a totális időzóna végső pontja nem megállapítható, csak a tárgy biográfiájának szignifikáns fordulópontjai jelölhetőek, mint például a tárgy múzeumba kerülésének időpontja. A TÁRGY GONDOLATI MEGSZÜLETÉSE A TÁRGY LÉTEZÉSÉNEK TOTÁLIS IDŐZÓNÁJA IDŐTENGELY I. ábra A konkrét tárgy létezésének totális időzónája Az esetek többségében természetesen a totális időzóna kezdő időpontja is fiktív, amely a kutatások eredményei által akár folyamatosan változhat is. Lényegét tekintve azért elengedhetetlen a totális időzóna kezdő időpontját meghatározni, mert ott kezdődik az az intervallum, amely tartalmazza az összes többi tárgyvizsgálat - legyen az anyagi, vagy társadalmi irányultságú - meghatározott idejét, időzónáját, amelyek kezdő, vagy végső dátumai általában konkrétabban determinálhatóak az egzaktabb információk alapján, mint a totális időzónáé. A TÁRGY GONDOLATI MEGSZÜLETÉSE 7 A TÁRGY LÉTEZÉSÉNEK TOTÁLIS IDŐZÓNÁJA Pl TÁRGYVIZSGÁLATI IDŐZÓNA í IDŐTENGELY PL. TÁRGY VIZSGÁLATI IDŐPONT A TÁRGY MÚZEUMBA KERÜLÉSÉNEK IDŐPONTJA 2. ábra Tárgyvizsgálati időzóna, időpont Amikor egy objektum létezésének idejét meghatározzuk, alapkövetelmény létezésének helyét, helyeit is feltérképezni. Természetesen ebben a néprajzi konstellációban a „hely” alatt értem például azt a régiót, azt a megyét, azt a települést, azt a portát, azt az épületet, stb., ahol, amelyben a tárgy a kutatási időszak alatt volt, így tulajdonképpen mindezek a kutatás részére meghatározó információk. Ez által kapcsolódik az idővonalhoz egy második vízszintes tengely, amelyen (immáron adott időhöz kötve is) jelölhetjük a tárgy helyét. A TÁRGY LÉTEZÉSÉNEK 3. ábra Az idő és a hely jelölése A tárgy létezésének ideje, helye az a két fundamentális kritérium, amely alapvetően meghatározza a tárgy aktuális körülményeit, az őt körbevevő környezetet, személyi közeget, tárgyi miliőt, így abszolúte determinálja a tárgy kontextusait, amelyeknek azonban egy harmadik befolyásoló tényezője is domináns, hiszen nem mindegy, hogy az adott tárgyat analízise során milyen távolságból vizsgáljuk. így a tárgy-disztancia-analízisnek négy szintjét nevezhetjük meg: a nano, a mikro, a mező és a makro szinteket, amelyeket azonban nem lehet élesen elhatárolni egymástól, hiszen egymásra épülnek, a különböző fokozatokon megjelenő információk mind egy szinten belül, mind a különböző fokozatok között egymástól és magától a tárgytól dependensek, hiszen együtt alkotnak egységet. 8 Gyakorlatilag ez egy adat- és jegyzetkezelő rendszer kifejezetten azoknak a muzeológusoknak, akik a gyűjtemények tárgyainak, tárgycsoportjainak feldolgozását tűzték ki célul maguk elé vagy tanulmányok, vagy katalógusok megírásával egyetemben. 9 Természetesen szükséges előzetes tudás a tárgytípusról általánosságban. Bővebben lásd később a tárgy-disztancia analízis témakörnél. 162
