Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT: A múzeumi tárgyfeldolgozás megújuló alternatívája
4. ábra A tárgy lehetséges kutatásának ideje, helye nano, mikro, mező és makro szinten A nano szint a tárgy olyan jellemzőire irányuló terület, amelyeket fizikai megjelenéséből ismerünk, tehát önmaga anyagi tulajdonságai. Ilyen például az alapanyag, a forma, a méret; következésképpen minden olyan adat, amelyet akkor is tudunk a tárgyról, ha az életrajzát egyáltalán nem ismerjük. A mikro szint egyrészt lehet a tárgy alapvető, elsődleges funkciójának meghatározása, másrészt a tárgybiográfiai feltárás szintje, amely a tárgyat közvetlenül körbevevő kontextusaival együtt vizsgálja, tehát a tárgy legközvetlenebb szociokulturális környezetét jeleníti meg, mint például a tárgyat használó egyének viszonyulásai a tárgyhoz, mikor mire használták, volt-e egyedi szerepe. Ez a vizsgálati verzió, ha a jelen tárgygyűjtéseinél figyelmet fordítunk rá, akkor viszonylag jól feltérképezhető, azonban a régen gyűjtött tárgyak esetében, ha a gyűjtés időpontjában csak részlegesen voltak dokumentálva a közvetlen információk, akkor minimális esély marad azok rekonstrukciójára, így ebben a konstellációban a mikro szint kevésbé, sokszor egyáltalán nem bővíthető. A mező szint egy tárgyvizsgálat keretein belül a tárgy tágabb környezetét jelenti, például a települést, amelynek egyik épületében elhelyezkedik, illetve a településen kialakult, a tárgyhoz kapcsolódó szociokulturális környezetet, mint a történelmi, kulturális, gazdasági, politikai, társadalmi kontextusokat tükrözi. A makro szint a mező szint kibővített globális változata, amely a régiótól, az országon keresztül akár a kontinens, a világ adott időben jellemző viszonylatait is vizsgálhatja. A körülmények, amelyeket ezen a szinten elem- zünk, nagyobb távlatokból vannak hatással az adott tárgyra, befolyásolják helyzetét, létezésének minőségét. Egy tárgyanalízis kapcsán ez a szint a tágabb keretek közé eső összefüggések meghatározására alkalmas, például a világon bárhol fellelhető hasonló tárgyak és vizsgálataik viszonylatában elhelyezi a saját kutatásunk középpontjában álló darabot. A négy szint a tárgytól való kutatási távolságok kardinális jelentőségét jelöli, amelyet a térbeli koordináta rend10 Ez persze akkor érdekes igazán, ha az változó. szer függőleges tengelyén mérhetünk. A tárgyanalízisekre gyakran jellemző az a jelenség, miszerint a távolsággal párhuzamosan növekszik az általánosítási metódusok szerepe is. A tárgyanalízis időpontjának, a tárgy helyének, a vizsgálat tárgy-disztanciájának megállapítása mellett elengedhetetlen szem előtt tartani, hogy az adott objektum mindig különböző kontextusok része. Következésképpen az analízisek specifikálásának negyedik kritériuma a tárgyat körbevevő és egyben meghatározó, ugyanakkor nagyon szerteágazó kontextusok feltérképezése és a vizsgálati irány kritikai szempontú kiválasztása. A különböző tárgy-kontextus-analíziseket három alaptípusba sorolhatjuk: a pontszerű, a tematikus és a monografikus, amely kutatások kezdetén elengedhetetlen determinálni a társ- tudományok között, illetve a néprajztudomány keretein belül azokat a perspektívákat, amelyeket fókuszba állítunk, amelyekhez adaptáljuk az alaptípusok megfelelőjét, hogy az optimális rendszert kialakíthassuk. A pontszerű vizsgálat egyetlen kérdést tesz fel egy tárggyal kapcsolatban és annak megválaszolására, a válaszhoz szükséges információ megszerzésére koncentrál. Ilyen információszerzés lehet például a tárgy előállításának időpontjában a készítési technika felmérése, egy kiválasztott időpontban a tárgy méretének megismerése, lejegyzése, vagy az eredeti funkció kutatása, amely a szocializáció részeként köztudássá válik, illetve akár egy adott időpontban a tárgy környezetében jelen lévő társadalmi struktúra, tehát a hierarchikus viszonyok feltérképezése is. 5. ábra A tárgyból kiinduló, pontszerű, kontextus alapú vizsgálat A tematikus vizsgálat egy meghatározott kutatási szempont szerint analizálja a tárgy összes ismert időszakában a feltérképezett információkat. így például kronologikusan számba veheti a tárgy funkciójának társadalmi definícióit10, eredeti és másodlagos funkcióit, funkcióváltásait, vagy a tárgy fizikális változtatásait, illetve több időpont vizsgálatát választva fókuszálhat a tulajdonosainak társadalmi státuszára, a tárgy és a tulajdonosainak pszi163
