Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
PÁLL ISTVÁN: Vissza a múltba. A Sóstói Múzeumfalu Árpád-kori falujának létrejötte
Nyírségben vagyunk - adjunk olyan nevet, amely a földrajzi helyzetre utal. így lett hát a mi kis falunk neve Nyires, mely ma élő településnévként nem létezik.25 A régészekkel folytatott megbeszéléseink során változott az általam eredetileg elképzelt álláspont, mely szerint csupán a MERI István tiszalök-rázompusztai feltárása során előkerült épületeket rekonstruáljuk. A megvalósult, általunk bemutatott építmények több lelőhelyet, tájegységet és építménytípust reprezentálnak. Ezt a megoldást az egyre bővülő régészeti helyszínek eredményeinek tanulmányozása után választottuk. A kiválasztott építmények esetünkben éppen ezért különféle építési technikákat, életmódokat/foglalkozásokat és - ezzel ösz- szefüggésben - tájegységeket kívánnak bemutatni. Tervezésük részben saját régészeink kutatásainak eredménye, részben felhasználtuk a kiváló építész-néprajzos, SABJAN Tibor rajzait, akivel már korábban, a 2001-es szolnoki konferencia után is konzultáltam és segítségét kértem a mi falurekonstrukciónk megvalósításához.26 Az általunk felépített házak méreteikben a lehető legpontosabban követik az ásatási megfigyeléseket, ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy az eredeti tájolásokat megtartsuk. Ezt néhány esetben módosítanunk kellett, ugyanis azt is célul tűztük ki, hogy az Árpád-korban észlelt településképet bemutassuk. Az utóbbi évek nagy felületű feltárásai alapvetően egyutcás és egycsoportos települési rendet igazolnak. A minimális tájolásbeli módosítást ennek számlájára írhatjuk. A Nyíregyháza környéki autópálya-építést megelőző ásatásokon megfigyelhető volt, hogy a párhuzamos házsorok épületeit egymástól átlag 3-5 méter távolságra húzták fel, így képezve ki köztük egy keskeny utcát. Lakásainkat ennek megfelelően telepítettük, míg a „külterületi” épület vagy éppen a várjobbágy háza a csoportos település csírájára (is) utalhat. Ez utóbbival egyébként a falu vezetőjének rangját szándékoztunk érzékeltetni, mintegy a java középkori - újkori viszonyokat vetítve előre.27 5. kép. „Nyires” Árpád-kori falu a Sóstói Múzeumfaluban (PINTYE Gábor felvétele) 25 PINTYE Gábor-TOMPA György 2014. 3-4. 26 PINTYE Gábor-TOMPA György 2014. 8.) 27 PINTYE Gábor-TOMPA György 2014. 10-12. 28 PINTYE Gábor-TOMPA György 2014. 28-1 15. A megvalósult falu épületeinek rekontsrukciójához több magyarországi régész munkáját használták fel: a falu bejárata melletti első, legkomolyabbnak tűnő ház- szerkezettel bíró, egy nem paraszti létformát űző, módosabb várjobbágy házát Szamoskér-Balog-dúTő 88-as szám alatt tárta fel KÖRÖSFŐI Zsolt és TOMPA György 201 I -ben. A Visegrád-Várkert 17. ház KOVALOVSZKY Júlia 1980-as ásatása során került felszínre, s elképzelt felépítményét SABJÁN Tibor rajzaiból ismerjük. Az Ede- lény-Borsodi Földvár 8. sz. háza az ott ásató WOLF Mária munkáját dicséri. (Ennek Sabján-féle rekonstrukcióját régészeink két helyen is módosították). A Kiskunfélegy- háza-Amler bánya, Déli összekötő híd 6. ház és 10. ház kemencéje SOMOGYVÁRI Ágnes és GALLINA Zsolt 1997- es ásatása nyomán került rekonstruálásra a mi falunkban. A Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó-dűlő M3 autópálya 214. lelőhely 191 -192/01. objektumként PlNTYE Gábor 2005-ös ásatása során feltárt külső kemence rekonstrukciója. A falu utcasorától kissé kijjebb, a kiásott tavacska mellé épített, deszkával bélelt kút a bodrogközi Pá- cin-Alsókenderszer-dűlő 29-es objektumaként került viszonylag jó állapotban felszínre. A LOVÁSZ Emese- MAKOLDI Miklós által kiásott objektum másolata utóbbi rekonstrukciós rajza alapján valósult meg. S végül ismét egy közeli ásatási lelet, a már említett Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó dűlő, M3 autópálya 148/b lelőhely 66. objektuma, egy pákászkunyhó rekonstrukciója készült el a tó mellett JAKAB Attila 2005-ös feltárása nyomán. Mind a fenti adatokat, mind a falu épületeit a két régész, PINTYE Gábor és TOMPA György által írt kötetben közöltek alapján mutatom be (az építés menetéről bővebben ott olvashatunk).28 Az első, módosabb, szamoskéri épület ágasfás-szele- menes, nyeregtetős, nádfedelű építmény. Az épület két ablaka közül az egyik a bejárat mellett, a másik a keleti fal középső harmadában van. Kifelé nyíló deszka ajtaja 6. kép. Szamoskéri lakóház „Nyires” faluban (PINTYE Gábor felvétele, 2014) 155
