Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

PÁLL ISTVÁN: Vissza a múltba. A Sóstói Múzeumfalu Árpád-kori falujának létrejötte

kétoldali cölöpsor által alátámasztott nyeregtetős bejárati részre, egy előtető alá nyílik. Külön érdekességként itt rekonstruáltunk egy olyan, a ház alapgödrének északi sarkából kinyúló „nyelet”, mely funkciója szerint koromtároló és alagútszerűen kiképzett kürtő is lehetett.

A visegrádi ház SABJÁN Tibor által készített eredeti rekonstrukciós rajza alapján földbe mélyített, ágasfás- szelemenes nyeregtetős épület, délnyugati sarkából kiképzett gádorral és csak a nyugati oldalán fedett előtetővel. Oromfalai vesszővel fonottak és tapasztottak. Ablakai elől „tolitu”-elvűek, hátul alacsonyabbra kerültek, hogy jobban elérhetőek legyenek. A deszkaajtó a gádor lejtése miatt befelé nyílik.

7. kép. Visegrád-várkerti lakóépület-rekonstrukció „Nyires” faluban (PINTYE Gábor 2014. I. kép)

Az edelényi házra a helyszín - a borsodi ispáni központ közelsége - és a szerkezet miatt esett a választás. A négyzetes alaprajzú ház földfelszíni, négy sarkán fatus- kókon álló boronaház lehetett, melynek agyaggal letapasztott födémé volt. Ajtaja a mélyített padlószint miatt épített lépcsők miatt az északkeleti sarokban volt. Északi és keleti oldalán egy-egy kör alakú ablakot képeztek ki. Sátorteteje náddal fedett, északi és déli oldalán egy- egy füstlyukkal. Rekonstrukciós terveit SABJÁN Tibor és WOLF Mária készítette el, és egy példányát Kisrozvá- gyon is megépítették.

8. kép. Edelényi boronaház rekonstrukciója „Nyires” faluban (PINTYE Gábor 2014. 4. kép)

A kiskunfélegyházi ház téglalap alakú, lemélyített göd- rű, ágasfás-szelemenes, nyeregtetős épület, melynek bejárata az északi, rövidebb falon, az ágasfa mellett nyílik. A felső szelemenre a szarufák horogfaként támaszkodnak. Oromfalai sövényből fonottak és kívül-belül tapasztottak. "letőhéjazata szénával fedett, földdel letakart, fűvel benőtt. Berendezésével a paraszti életet mutatjuk be.

9. kép. „Nyires” falu kiskunfélegyházi épülete (PINTYE Gábor 2014. 2. kép)

A rozsrétszőlői külső kemence tüzelő- és munkagödre keskeny nyaktaggal kapcsolódik egymáshoz. Előbbiben építettük meg a kemencét. A két gödör fölé egybefüggő, hosszú, náddal fedett féltetőt emeltünk.

10. kép. Rozsrétszőlői szabadtéri kemence „Nyiresen” (PINTYE Gábor 2014. 6. kép)

Az ugyancsak Rozsrétszőlőn felfedezett halászkunyhó lekerekített sarkú téglalap alaprajzú épület. A kisméretű kunyhó tetőszerkezetét ún. ollóágasos, nyeregtetős fedélszékkel alakítottuk ki, mely a talajra támaszkodik. Tetejét náddal borítottuk. Oromfala patics, ajtaja létrás szerkezetű nád. A rekonstrukció kifejezetten néprajzi analógiák alapján született.

156