Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

PÁLL ISTVÁN: Vissza a múltba. A Sóstói Múzeumfalu Árpád-kori falujának létrejötte

Polgár mellett építendő M3 Archeopark tervezésében és megvalósításában. A 2006-ban megindult kivitelezés egy olyan intézmény létesítését jelentette, amely a franciaor­szági M6-OS autópálya mellett felépített LArcheodrom de Bourgogne mintájára, ám új elképzelések szerint ötvözte az újkőkori lakóház, s mellette egy 19-20. század fordu­lója parasztportájának épületegyüttesét. A 2007-ben fel­avatott parkban az említett házon kívül a szarmata kor­szakot két meghatározó elem, egy szakasz a „Csörsz- árok” erődítményrendszeréből és egy fa római őrtorony­rekonstrukció képviseli. Rajtuk kívül egy nagyméretű „kur- gán”-szerű építmény, belsejében kiállító-teremmel fog­lalja el a központi helyet. A fő attrakció azonban az újkő­kori lakóház, melynek ilyenfajta megalkotása és beren­dezése meglehetősen formabontónak számít a régészeti parkok történetében. Újszerű, mivel nem csak egy adott épület ásatáson dokumentált megfigyeléseit és leleteit használtuk fel, hanem a polgári lelőhely feltárási tapasz­talatait kiegészítettük a hasonló korú alföldi telkekével, a nyomot nem hagyó, szerves anyagból készült tárgyak esetében pedig a kísérleti régészet európai példáival és néprajzi forrásokkal. Tettük mindezt azért, hogy a ház ne csak a szűk szakmai réteg számára jelentsen egy újabb adatot, hanem minden látogató megtapasztalhassa az új­kőkori ház kifinomult és összetett világát, átélhető él­ményt nyújtson minden korosztálynak. Az őskori ház mellett, vele közös udvarban áll a tisza- dobi mintára megépített, 19-20. századi, vályogfalú pa­rasztporta. Ez az építészeti elrendezés a távoli idők és a közeli múlt fizikai és szellemi kapcsolódását igyekszik megjeleníteni, s így bizonyos értelemben egy „időuta­zás” állomásaira utal.21 3. kép. Kisrozvágy, Berzseny falu, Árpád-kori régészeti park. (brainpictures.piwigo.com/picture?/915) (Letöltés ideje: 2017. március 13.) Az M3-as park rám eső részeinek megvalósítása (a tiszadobi porta tervezése és kivitelezésének irányítása, a jurta-kiállítások néprajzi forgatókönyveinek megírása és ötvözése a régészeti kiállításokkal, majd a II. ütemben a 21 ANDERS Alexandra-RACZKY Pál-SEBŐK Katalin 2008.17-18. 22 SABJÁN Tibor-WOLF Mária 2008. III. 23 SABJÁN Tibor-WOLF Mária 2008. 125. kapun kívüli hat kézműves bemutatóház [rekonstrukció­ban megépült felső-tiszai parasztházak] típusainak kivá­lasztása, azok berendezésének irányítása), a régészekkel való állandó kapcsolattartás, az újabb és újabb feladatok közös megoldása mind hasznos élőmunkája volt később megvalósított elképzeléseimnek. S ezt még meg is erősí­tette a szomszédos bodrogközi Kisrozvágyon 2002-ben egyszeri, célzott támogatás segítségével létrehozott Berzseny nevű Árpád-kori Régészeti Park tanulmányozása is, mely Petraskó Tamás ottani polgármester, a Bodrog­közi Régi Magyar Kultúra Alapítvány elnöke kezdemé­nyezésére SABJÁN Tibor, a szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum építész-néprajzosa és WOLF Mária, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum régésze szakmai tervezése, irá­nyítása és ellenőrzése mellett jött létre. Maga a park öt házat jelenített meg. „A park vala­mennyi építménye hiteles régészeti ásatás során feltárt objektumok alapján készült. Rekonstruálásukban régész, néprajzos, építész szakemberek és kézművesek egyaránt részt vettek. A parkban bemutatjuk mindazokat az építmé­nyeket, házakat, gazdasági udvarokat, műhelyeket, állatok védelmét szolgáló karámokat, szárnyékokat, amelyek jelen­legi tudásunk szerint a korszak falvaiban álltak" - írják a park megalkotói.22 4. kép. Polgár, M3 Archeopark régészeti és néprajzi épületei (PÁLL István felvétele) Az azóta Karosra, a Honfoglaláskori Látogató Köz­pontba átköltöztetett épületek sorsa, az intézmény ma- gárahagyatottsága felveti az ilyen létesítmények létreho­zásának, illetve fenntartásának, támogatottságának ne­hézségeit. A kisrozvágyi park készítőinek keserű végűre sikerült írásából kiderül, hogy „A »régészeti park«, bár pil­lanatnyilag is több hasonló kezdeményezés van hazánkban, ugyanis jelenleg nem létező intézményi kategória... Ta­pasztaljuk azonban azt az igen élénk érdeklődést, és nagy­fokú igényt is, amely a park és a rendezvényei iránt meg­nyilvánul. Éppen ezért, a nehézségek ellenére is úgy látjuk, hogy érdemes a parkot fenntartani, és a továbblépés lehe­tőségeit keresni. "23 153

Next

/
Thumbnails
Contents