Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
SÁRI ZSOLT: Cseri Miklós hatvan éves
De átalakult a múzeum rendezvényi struktúrája, meghatározóvá vált az élő múzeum koncepciója, a múzeumi kiállítások élővé tétele is. A 20016-ban megvalósított Gyerek Skanzen program komplex, a múzeumi display valamennyi területére kiterjedő új szemléletmód és a gyakorlati megvalósítás mindezeken túl példaként szolgálhat a hazai múzeumi intézmények számára, és az alkalmazást inspirálja a legszélesebb körben. Ezáltal nemcsak a mai, sokféle ösz- szetételű családok közös szabadidő eltöltésének lehetőségeit növeli, hanem az összetartozás erősítéséhez is jelentékenyen hozzájárul. Gyűjteményfejlesztés: tárgyvásárlásoktól a digitalizálásig Ahogy a tájegység-építések kapcsán írtam, Cseri Miklós külön figyelmet fordított a gyűjteményezésre és a műtárgyvédelemre egyaránt. Az elmúlt évtizedekben számos infrastrukturális fejlesztés történt a műtárgyvédelem és műtárgyraktározás területén. Ha a számokat nézzük, főigazgatói tevékenységének köszönhetően mintegy 2300 m2-rel bővült a múzeum műtárgyraktárainak területe, és ezen raktárak műtárgyvédelmi szempontból is optimálisak. Ki kell emelni a Néprajzi Látványtárat (2003), amelynek alapgondolatát egy egyesült államokbeli szakmai útjáról hozta haza. A terveket azonnal beépítette az intézmény középtávú stratégiájába. Az ország első köz- gyűjteményi, nyitott látvány raktára mára mintapélda lett, az eltelt több mint egy évtizedben tanulmányi raktárak nyíltak sorra az ország különböző pontjain. A Skanzen példája adta a szakmai hátterét annak a kormányzati célnak, hogy európai uniós forrásokat is felhasználva pályázati formában is lehetőséget biztosítsanak muzeális intézmények tanulmányi raktár fejlesztési programjainak. A tanulmányi raktárak megnyitása egyrészt fizikai hozzáférést biztosít a közgyűjteményekben őrzött műtárgyakhoz, másrészt pedig az intézményekben őrzött gyűjtemények értelmezési lehetőségeit is kitágítja. A Skanzen gyűjteményezési stratégiájához kapcsolódott a digitalizálási programja, amely a kétezres évek elején indult el nagy lendülettel a raktárfejlesztési programhoz is kapcsolódva. A digitalizálás során a műtárgy- és fotó-gyűjtemény, majd a Magyar Népi Építészeti Archívum digitalizálása is megkezdődött. A digitalizálási program folyamatos az intézményben. A digitalizálás egyik legfontosabb üzenete és célja a minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása. Cseri Miklós főigazgatói munkásságának fontos eleme a múzeum gyűjteményi munkájának támogatása, ami magában a gyűjteményezésben is megjelenik, elég itt, ha olyan hagyatékok megszerzésére gondolunk, mint Csilléry Klára tudományos öröksége és könyvtára, a Weinstock Ernő fényképész hagyatékának megvásárlása (amiben csaknem 10.000 üvegnegatív található a történeti Magyarország településeiről, épületeiről). Neki köszönheti az intézmény az Erdély épületegyütteshez kapcsolódó, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja által támogatott műtárgyvásárlási projektet, aminek a segítségével több egyedi, szinte pótolhatatlan néprajzi tárgy került a Múzeumba. A Skanzen „tröszt” A Múzeum több lábon állása, nemzeti közgyűjtemény kompetencia feladatainak kiszélesítése és az intézmény pozicionálása Cseri Miklós vezetői koncepciójának, működésének egyik leglátványosabb, újszerű eleme. Ágazati szintű, átvett szakmai feladatok integrálása és magas szintű végrehajtása az intézményben példaértékű a magyar közgyűjteményi világban. Hamar felismerte, hogy a kompetenciaalapú oktatás számára sokkal több lehetőség rejlik a múzeumokban, mint amit ma az oktatási intézmények kihasználnak. Ennek a célnak az elérése érdekében kezdeményezte, és elérte a fenntartó minisztériumnál a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) létrehozását (2006), és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik igazgatóságaként való működtetését. (2015-től Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ néven működik.) A MOKK tevékenységeit 2008-2013 között a „Múzeumok Mindenkinek" Program - (MMP) Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése - Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP- 3.2.8/A-08-2008-0002) keretében kiemelt projektként valósította meg. Számos kiemelkedő és mára meghatározó képzési programot dolgoztak ki múzeumi szakemberek, illetve a múzeumot használók számára. Magyar- országon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt az első múzeum, amely megkapta az akkreditált felnőttképzési intézmény minősítést 2008-ban. A képzési struktúrából kiemelkedik a 120 órás Múzeumi Vezetői Ismeretek kurzus, amely a jelenlegi, illetve leendő múzeumi vezetők számára biztosít vezetés- és szervezéselméleti, vezetéspszichológiái, tervezési, irányítási, gazdaságtani, jogi szakismeretek bővítése, illetve a vezetői képességek fejlesztése területén továbbképzést. Mára már érezhető a képzés hatása a magyar múzeumi világban. 2016-ban újabb projektek indultak el az intézményben. Ennek távlati gondolatát Cseri Miklós fogalmazta meg, szorosan kapcsolva nyitott múzeumi víziójához, közösségépítő tevékenyégéhez. A „Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás" című (EFOP-1.3.1 -15-2016-00001 azonosítószámú) projekt a kulturális intézmények társa- dalmiasított működését segíti elő. A múzeumi, könyvtári és közművelődési területen működő kulturális intézmények egyre növekvő társadalmi szerepvállalását a kulturális közösségfejlesztési folyamatok szolgálatába állító, és ezáltal a magyar társadalom kohézióját hathatósan elősegítő projekt célja, hogy képessé tegye a civil szervezeteket, az önkormányzatokat és helyi kulturális intézményeket az aktivitásukban megerősített közösségek és kezdeményezéseik befogadására, támogatására, a közösségi aktivitás fenntartására. A másik projekt a Skanzen és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésével európai uniós forrásból megvalósuló „Országos múzeumi és könyvtári 13
