Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

SÁRI ZSOLT: Cseri Miklós hatvan éves

De átalakult a múzeum rendezvényi struktúrája, meg­határozóvá vált az élő múzeum koncepciója, a múzeumi kiállítások élővé tétele is. A 20016-ban megvalósított Gyerek Skanzen prog­ram komplex, a múzeumi display valamennyi területére kiterjedő új szemléletmód és a gyakorlati megvalósítás mindezeken túl példaként szolgálhat a hazai múzeumi intézmények számára, és az alkalmazást inspirálja a leg­szélesebb körben. Ezáltal nemcsak a mai, sokféle ösz- szetételű családok közös szabadidő eltöltésének lehető­ségeit növeli, hanem az összetartozás erősítéséhez is je­lentékenyen hozzájárul. Gyűjteményfejlesztés: tárgyvásárlásoktól a digitali­zálásig Ahogy a tájegység-építések kapcsán írtam, Cseri Miklós külön figyelmet fordított a gyűjteményezésre és a mű­tárgyvédelemre egyaránt. Az elmúlt évtizedekben szá­mos infrastrukturális fejlesztés történt a műtárgyvéde­lem és műtárgyraktározás területén. Ha a számokat néz­zük, főigazgatói tevékenységének köszönhetően min­tegy 2300 m2-rel bővült a múzeum műtárgyraktárainak területe, és ezen raktárak műtárgyvédelmi szempontból is optimálisak. Ki kell emelni a Néprajzi Látványtárat (2003), amelynek alapgondolatát egy egyesült államokbeli szak­mai útjáról hozta haza. A terveket azonnal beépítette az intézmény középtávú stratégiájába. Az ország első köz- gyűjteményi, nyitott látvány raktára mára mintapélda lett, az eltelt több mint egy évtizedben tanulmányi raktárak nyíltak sorra az ország különböző pontjain. A Skanzen példája adta a szakmai hátterét annak a kormányzati cél­nak, hogy európai uniós forrásokat is felhasználva pályá­zati formában is lehetőséget biztosítsanak muzeális in­tézmények tanulmányi raktár fejlesztési programjainak. A tanulmányi raktárak megnyitása egyrészt fizikai hozzáfé­rést biztosít a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak­hoz, másrészt pedig az intézményekben őrzött gyűjte­mények értelmezési lehetőségeit is kitágítja. A Skanzen gyűjteményezési stratégiájához kapcsoló­dott a digitalizálási programja, amely a kétezres évek ele­jén indult el nagy lendülettel a raktárfejlesztési program­hoz is kapcsolódva. A digitalizálás során a műtárgy- és fotó-gyűjtemény, majd a Magyar Népi Építészeti Archí­vum digitalizálása is megkezdődött. A digitalizálási prog­ram folyamatos az intézményben. A digitalizálás egyik leg­fontosabb üzenete és célja a minél szélesebb körű hoz­záférés biztosítása. Cseri Miklós főigazgatói munkásságának fontos ele­me a múzeum gyűjteményi munkájának támogatása, ami magában a gyűjteményezésben is megjelenik, elég itt, ha olyan hagyatékok megszerzésére gondolunk, mint Csilléry Klára tudományos öröksége és könyvtára, a Weinstock Ernő fényképész hagyatékának megvásárlása (amiben csak­nem 10.000 üvegnegatív található a történeti Magyaror­szág településeiről, épületeiről). Neki köszönheti az in­tézmény az Erdély épületegyütteshez kapcsolódó, a Ma­gyar Nemzeti Bank Értéktár programja által támogatott műtárgyvásárlási projektet, aminek a segítségével több egyedi, szinte pótolhatatlan néprajzi tárgy került a Múzeumba. A Skanzen „tröszt” A Múzeum több lábon állása, nemzeti közgyűjte­mény kompetencia feladatainak kiszélesítése és az intéz­mény pozicionálása Cseri Miklós vezetői koncepciójá­nak, működésének egyik leglátványosabb, újszerű ele­me. Ágazati szintű, átvett szakmai feladatok integrálása és magas szintű végrehajtása az intézményben példaér­tékű a magyar közgyűjteményi világban. Hamar felismerte, hogy a kompetenciaalapú oktatás számára sokkal több lehetőség rejlik a múzeumokban, mint amit ma az oktatási intézmények kihasználnak. En­nek a célnak az elérése érdekében kezdeményezte, és elérte a fenntartó minisztériumnál a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) létrehozását (2006), és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik igazgatóságaként va­ló működtetését. (2015-től Múzeumi Oktatási és Mód­szertani Központ néven működik.) A MOKK tevékeny­ségeit 2008-2013 között a „Múzeumok Mindenkinek" Program - (MMP) Múzeumok oktatási és képzési szerepé­nek erősítése - Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP- 3.2.8/A-08-2008-0002) keretében kiemelt projektként valósította meg. Számos kiemelkedő és mára meghatá­rozó képzési programot dolgoztak ki múzeumi szakem­berek, illetve a múzeumot használók számára. Magyar- országon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt az első múzeum, amely megkapta az akkreditált felnőttképzési intézmény minősítést 2008-ban. A képzési struktúrából kiemelkedik a 120 órás Múzeumi Vezetői Ismeretek kur­zus, amely a jelenlegi, illetve leendő múzeumi vezetők számára biztosít vezetés- és szervezéselméleti, vezetés­pszichológiái, tervezési, irányítási, gazdaságtani, jogi szak­ismeretek bővítése, illetve a vezetői képességek fejlesz­tése területén továbbképzést. Mára már érezhető a kép­zés hatása a magyar múzeumi világban. 2016-ban újabb projektek indultak el az intézmény­ben. Ennek távlati gondolatát Cseri Miklós fogalmazta meg, szorosan kapcsolva nyitott múzeumi víziójához, közös­ségépítő tevékenyégéhez. A „Cselekvő közösségek - aktív közösségi szerepvállalás" című (EFOP-1.3.1 -15-2016-00001 azonosítószámú) projekt a kulturális intézmények társa- dalmiasított működését segíti elő. A múzeumi, könyvtári és közművelődési területen működő kulturális intézmé­nyek egyre növekvő társadalmi szerepvállalását a kultu­rális közösségfejlesztési folyamatok szolgálatába állító, és ezáltal a magyar társadalom kohézióját hathatósan előse­gítő projekt célja, hogy képessé tegye a civil szervezete­ket, az önkormányzatokat és helyi kulturális intézmé­nyeket az aktivitásukban megerősített közösségek és kez­deményezéseik befogadására, támogatására, a közösségi aktivitás fenntartására. A másik projekt a Skanzen és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésével európai uniós forrásból megvalósuló „Országos múzeumi és könyvtári 13

Next

/
Thumbnails
Contents