Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARANYOS SÁNDOR: Gyűjteményi politika és gyűjteménymenedzsment a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Akár az 1997. évi CXL. törvényt17, akár az ICOM 2004. évi etikai kódexét18 vesszük egyfajta fenntartói és szakmai regulának, azok pontosan kirajzolják a muzeális intézmények gyűjteményezésre, a kulturális javak bemutatására, felhasználására vonatkozó társadalmi feladatukat. A társadalmi, gazdasági elvárásokkal folyamatosan változó múzeumnak, annak szervezeti egységeivel együtt szüksége van a formálódásra. A menedzsment számára célként lebegő komplexitás a gyűjtemények és az egyéb programok egymásra vetített rendszereként érhető el. A múzeumok önreflexiója a változás egyik kulcspontja, aminek egyik tényezője a különböző gyűjteményi egységek különbözőségeinek összekapcsolásában rejlik. Nem szabad szemet hunynunk egyik vagy másik gyűjtemény hibái felett, a korábbi tudományos feldolgozásból, nyilvántartásból fakadó tévedések, hibák kijavításával érhetjük el a rendszerbe ágyazott működést. A múzeum megújulása érdekében fel kell mérni a különböző típusú műtárgykollekciók intézményi jelentőségét, diszciplináris értékét, és vállalni kell az eltolódásokat.19 Mint ahogy egy szabadtéri néprajzi múzeumot sem lehet soha befejezni20, úgy az interpretációs módszerek változásával a gyűjtött tárgyak, dokumentumok, fényképek stb. típusával, készítéstechnikájával párhuzamosan időről-időre felül kell vizsgálni egy muzeális intézmény gyűjteményeinek struktúráját, gyűjteményezési politikáját, illetve a gyűjteményekkel foglalkozó szervezeti egység/egységek humán erőforrás bázisát, felépítését. A kulturális javak múzeumi, gyűjteményi integrációja nemcsak fenntartói, vagy szakmai elvárás. Ettől múzeum egy múzeum, ez kell, legyen a gyűjteménymenedzsment feladata: a tárgyak integrációja, beépítése az intézmény működésébe. A pontos értelmezéshez, a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteménymenedzsmenti alapelveit tanulmányoztam. A vezérfonal létrehozásának célja, hogy dokumentálja azokat az alapelveket, amik irányítják a múzeum gyűjteményeinek fejlesztését, gondozását, összhangban a Múzeum küldetésével, illetve a szakmai elvárásokkal. A lefektetett álláspontok meghatározzák: • a gyűjtemények éves leltári számbavételének pontos módját, és dokumentálásának feladatait a gyűjteményi adatbázisban; • a gyűjtemények védelmével, biztosításával, konzerválásával és gondozásával kapcsolatos teendőket; • a műtárgyak gyarapításának, selejtezésének és kölcsönzésének módszereit, hogy az igazodjon a küldetésnyilatkozathoz, megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, és visszatükrözze a legmagasabb etikai elveket; • a műtárgyak gyűjteményekből való továbbadása eladása, csere vagy más módokon, kizárólag a múzeum küldetésének fejlődése miatt lehetséges, és az abból származó haszon más műtárgyak vásárlására használható fel; • a gyűjtemények tárolási helyére - galériákban, oktatótermekben - való belépés, illetve a gyűjtemények információs rendszerébe való hozzáférés szigorú szabályait; • a gyűjteményekkel kapcsolatos információszerzésnek elsősorban közjót kell elősegítenie, az intézményi haszonszerzéssel szemben.21 BERECZKI Ibolya a „Gyűjteménymenedzsment és gyűjteményezési stratégia” című tanulmányában hosszasan, körültekintően, szakmailag magas szinten és rendkívül gyakorlatiasan taglalja a gyűjtemények irányításának alapelveit.22 Ebben kitér a feladatkörök továbbosztására, ahol kiemeli az intézmény vezetőjének elsődleges szerepét, de utal a leosztás lehetőségére, és benne a tudományos titkár, a tudományos igazgató, a muzeológiai osztályvezető, sőt a muzeológus, a gyűjteménykezelő és a restaurátor felelősségi köreire is. Úgy vélem, hogy a szakfeladatok pontos körülhatárolásán túl - ahogy ezt ő maga is megfogalmazta - nélkülözhetetlen a gyűjteménynyel kapcsolatos teendők központosítása. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum jelenlegi szervezeti felépítésében az általános főigazgató-helyettes látja el a tudományos osztályok vezetésének feladatát. Hozzá tartozik a Gyűjteményi, a Restaurátor, a Közönségszolgálati, az Ismeretátadási és a Néprajzi Osztály. A struktúrában a Gyűjteményi Osztályhoz kapcsolódik minden olyan feladat, amely a műtárgyak logisztikájával, a kiállítások kiszolgálásával, a kölcsönzéssel, letéttel, a nyilvántartással és a digitalizálással kapcsolatos, vagyis a teljes gyűjte- ménymenedzsment. Visszatérve az alapkérdésre, hogy mi a gyűjteménymenedzsment feladata? A két álláspont (a Metropolitan 17 1997. évi törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. „A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében: a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja: biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét; kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához: közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez: együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését: elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít: turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését." 18 ICOM Múzeumok etikai kódexe. „A gyűjteményekről a múzeumok a társadalom és annak fejlődése érdekében gondoskodnak. A múzeumok feladata, hogy gyűjtsék, megőrizzék és fejlesszék gyűjteményeiket, ezzel járulva hozzá a természeti, kulturális és tudományos örökség védelméhez. Gyűjteményeik a közös örökség jelentős részét alkotják, különleges helyet töltenek be a jogban, és nemzetközi szabályok védik őket. Ezzel a közösségi bizalommal együtt jár a gondoskodás elvárása, amely magában foglalja a jogszerű birtoklást, az állandóságot, a dokumentálást, a hozzáférhetőséget és a felelősségteljes selejtezést." ICOM Múzeumok etikai kódexe. 2004. 10. 19 ÉBLI Gábor 2009. 20 Óva intett ettől Cseri Miklós a Szabadtéri muzeológia első egyetemi előadásában. 21 Vö. http://www.metmuseum.org/about-the-met/policies-and-documents/collections-management-policy (Letöltés ideje: 2016. április 3.) 138
