Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

SÁRI ZSOLT: Cseri Miklós hatvan éves

Az állandó kiállítások, tájegységek építése mellett szól­ni kell Cseri Miklósnak az időszaki kiállítások rendezése terén játszott szerepéről is. A sort az 1998-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett, A jobbágyfel­szabadítás és hatása a paraszti kultúrára című nagyszabá­sú, a fogadó intézménnyel közösen megrendezett, tárlat nyitotta meg20. A kétezres évek elejétől a folyamat szer­vesen illeszkedett Cseri Miklós intézményi víziójához. Az időszaki kiállítások olyan témákra reflektáltak, mint a múzeum középtávú kutatási programjai (például: vasút modernizációs hatása, 20. századi életmódváltozások, erdélyi kutatások), társadalmi kérdések, történelmi kata­klizmák (például: a parasztság átalakulása, lakosságcsere, malenkij robot). Az időszaki kiállítások markáns jelenléte mögött egy infrastrukturális fejlesztés is állt, hiszen elő­ször 2003-ban a Skanzen Galéria, majd 2010-ben az Ura­dalmi Magtár kiállítótér biztosította a lehetőséget színvo­nalas kiállítások rendezésére. A Skanzen Galéria megnyi­tása lehetőséget adott kortárs képzőművészeti kiállítá­sok rendezésére is. Ez részben kapcsolódott a múzeum nyitási politikájához, újabb társadalmi csoportok elérését célozta meg, másrészt pedig a szentendrei jelenlétet is erősítette. Infrastrukturális és közönségfogadási fejlesztések A látogatóbarát és szolgáltató múzeum kifejezés nem­csak szlogen Cseri Miklós főigazgatói tevékenységében. Az általa elképzelt és hitt múzeumkép megformálása a közönségfogadás, közönségszolgálat területén indult el. A nyitott múzeum víziója valósult meg a múzeumi prog­ramok átalakítása területén. Az élő múzeum koncepció­ja, az élővé tétel évről-évre formálódott. A háttérben a szervezeti struktúrát is ennek szolgálatában alakította át, megszervezte az önálló Közönségszolgálati Igazgatósá­got. A látogatók számára több infrastrukturális fejlesz­tést is megvalósított: Libikóka Játszókért, 1999; múzeu­mi étterem, a Jászárokszállási fogadó, 2000; szabadtéri színpad lelátóval, Skanzen Amfiteátrum, 2001; új üzemi- és raktár épület 1997-2000; igazgatási- és konferencia központ, benne a Néprajzi Látványtár és a Skanzen Ga­léria 2003. Majd 2008-2010 között a legjelentősebb fej­lesztési program, a Skanzen Örökség Program (SÖP), amelynek részeként új bejárati épület, a Skanzen Vasút, az Észak-Magyarországi falu tájegység valósult meg. A SÖP program Európa legjobb szabadtéri múzeumai kö­zé emelte a szentendrei Skanzent. Cseri Miklós fejlesz­téseinek eddigi csúcspontja a SÖP amit 2007-2010 kö­zött Európai Uniós és hazai források segítségével valósí­tott meg a Múzeum. 2009-ben adtuk át az új bejárati épületünket, az 1892-ben eklektikus stílusban épült me- zőhegyesi vasútállomás modern múzeumi fogadótérrel bővített másolatát - benne egy modern múzeumi shop- pal -, illetve egy 2,1 kilométer hosszú vasútvonalat. Eu­rópa leghosszabb normál nyomtávolságú múzeumi vas­útvonalán 2009. április 7-től közlekedik a Skanzen Vonat, 4. kép. A Skanzen Vonaton 2009-ben (DEIM Péter felvétele) a felújított Bcmot 422-es pályaszámú Ganz-Jendrasik féle motorvonat. A látogatóbarát múzeum fejlesztéshez kapcsolom azt a tevékenységet, amely a Skanzennek a különböző érté­kesítési területeken történő fejlesztését jelenti. A Skan­zen több, mint múzeum. Olyan tér, amelyet egyedi volta miatt szívesen használnak családi, közösségi ünnepek al­kalmából, vagy éppen filmforgatások idején. E mögött erős és határozott marketing tevékenység áll. Ezzel pár­huzamosan a múzeumi design is frissült, új és karakteres arculata meghatározó eleme lett az intézménynek. A fo­lyamatos megújulás jellemzi a kiadványok struktúráját, ar­culatát, a honlapot, a social médiában való jelenlétünket. Mindehhez határozott vezetői támogatást nyújt Cseri Miklós. 21. századi elvárás a múzeumokkal szemben, hogy a gyerekkel érkező látogatók számára minél magasabb szintű, formailag és tartalmilag is megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Ennek a célnak az elérése érdekében az is­meretátadási területen is mélyreható átalakításokat kez­deményezett főigazgatói tevékenyégével. Az ismeretáta­dási tevékenység átalakítását is a nyitás jellemezte: szá­mos program valósult meg a különböző korosztályok szá­mára, fogyatékkal élőknek, mint a nívódíjas integrált tá­bor, vagy a demenciával élőknek kialakított foglalkozás. 20 A tárlat rendezői a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről Biró Friderika és Bereczki Ibolya voltak. 12

Next

/
Thumbnails
Contents