Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
SÁRI ZSOLT: Cseri Miklós hatvan éves
Az állandó kiállítások, tájegységek építése mellett szólni kell Cseri Miklósnak az időszaki kiállítások rendezése terén játszott szerepéről is. A sort az 1998-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett, A jobbágyfelszabadítás és hatása a paraszti kultúrára című nagyszabású, a fogadó intézménnyel közösen megrendezett, tárlat nyitotta meg20. A kétezres évek elejétől a folyamat szervesen illeszkedett Cseri Miklós intézményi víziójához. Az időszaki kiállítások olyan témákra reflektáltak, mint a múzeum középtávú kutatási programjai (például: vasút modernizációs hatása, 20. századi életmódváltozások, erdélyi kutatások), társadalmi kérdések, történelmi kataklizmák (például: a parasztság átalakulása, lakosságcsere, malenkij robot). Az időszaki kiállítások markáns jelenléte mögött egy infrastrukturális fejlesztés is állt, hiszen először 2003-ban a Skanzen Galéria, majd 2010-ben az Uradalmi Magtár kiállítótér biztosította a lehetőséget színvonalas kiállítások rendezésére. A Skanzen Galéria megnyitása lehetőséget adott kortárs képzőművészeti kiállítások rendezésére is. Ez részben kapcsolódott a múzeum nyitási politikájához, újabb társadalmi csoportok elérését célozta meg, másrészt pedig a szentendrei jelenlétet is erősítette. Infrastrukturális és közönségfogadási fejlesztések A látogatóbarát és szolgáltató múzeum kifejezés nemcsak szlogen Cseri Miklós főigazgatói tevékenységében. Az általa elképzelt és hitt múzeumkép megformálása a közönségfogadás, közönségszolgálat területén indult el. A nyitott múzeum víziója valósult meg a múzeumi programok átalakítása területén. Az élő múzeum koncepciója, az élővé tétel évről-évre formálódott. A háttérben a szervezeti struktúrát is ennek szolgálatában alakította át, megszervezte az önálló Közönségszolgálati Igazgatóságot. A látogatók számára több infrastrukturális fejlesztést is megvalósított: Libikóka Játszókért, 1999; múzeumi étterem, a Jászárokszállási fogadó, 2000; szabadtéri színpad lelátóval, Skanzen Amfiteátrum, 2001; új üzemi- és raktár épület 1997-2000; igazgatási- és konferencia központ, benne a Néprajzi Látványtár és a Skanzen Galéria 2003. Majd 2008-2010 között a legjelentősebb fejlesztési program, a Skanzen Örökség Program (SÖP), amelynek részeként új bejárati épület, a Skanzen Vasút, az Észak-Magyarországi falu tájegység valósult meg. A SÖP program Európa legjobb szabadtéri múzeumai közé emelte a szentendrei Skanzent. Cseri Miklós fejlesztéseinek eddigi csúcspontja a SÖP amit 2007-2010 között Európai Uniós és hazai források segítségével valósított meg a Múzeum. 2009-ben adtuk át az új bejárati épületünket, az 1892-ben eklektikus stílusban épült me- zőhegyesi vasútállomás modern múzeumi fogadótérrel bővített másolatát - benne egy modern múzeumi shop- pal -, illetve egy 2,1 kilométer hosszú vasútvonalat. Európa leghosszabb normál nyomtávolságú múzeumi vasútvonalán 2009. április 7-től közlekedik a Skanzen Vonat, 4. kép. A Skanzen Vonaton 2009-ben (DEIM Péter felvétele) a felújított Bcmot 422-es pályaszámú Ganz-Jendrasik féle motorvonat. A látogatóbarát múzeum fejlesztéshez kapcsolom azt a tevékenységet, amely a Skanzennek a különböző értékesítési területeken történő fejlesztését jelenti. A Skanzen több, mint múzeum. Olyan tér, amelyet egyedi volta miatt szívesen használnak családi, közösségi ünnepek alkalmából, vagy éppen filmforgatások idején. E mögött erős és határozott marketing tevékenység áll. Ezzel párhuzamosan a múzeumi design is frissült, új és karakteres arculata meghatározó eleme lett az intézménynek. A folyamatos megújulás jellemzi a kiadványok struktúráját, arculatát, a honlapot, a social médiában való jelenlétünket. Mindehhez határozott vezetői támogatást nyújt Cseri Miklós. 21. századi elvárás a múzeumokkal szemben, hogy a gyerekkel érkező látogatók számára minél magasabb szintű, formailag és tartalmilag is megfelelő szolgáltatást nyújtsanak. Ennek a célnak az elérése érdekében az ismeretátadási területen is mélyreható átalakításokat kezdeményezett főigazgatói tevékenyégével. Az ismeretátadási tevékenység átalakítását is a nyitás jellemezte: számos program valósult meg a különböző korosztályok számára, fogyatékkal élőknek, mint a nívódíjas integrált tábor, vagy a demenciával élőknek kialakított foglalkozás. 20 A tárlat rendezői a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről Biró Friderika és Bereczki Ibolya voltak. 12
