Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

MATSKÁSI ISTVÁN: A civil tudomány és a múzeumok

és vezetői, így a Fehér Ház ma már aktívan támogatja a civil tudományt, mint egy olyan hatékony utat és mód­szert, amely hozzásegít a szakpolitikák megismertetésé­hez is. Az Európai Unió Fehér Könyvben tette közzé ér­tékelését és állásfoglalását a civil tudományról. Az Unió elkötelezettségét alátámasztja az a jelentős anyagi forrás is, amellyel támogatja a projekteket. Németországban „Zöld Könyv” fogalmazza meg a civil tudomány nemzeti stratégiáját, a rendelkezésre álló potenciál felmérésével kezdve, a részletes célok és követelmények rögzítéséig. A sokoldalú munka a civil tudomány fejlesztésére, a 2020-ig terjedő időszakra jutó konkrét feladatokat is megfogalmazza. Az Európai Civil Tudomány Egyesület (ECSA) tíz alapelve Az Európai Civil Tudomány Egyesület a jó gyakorla­tok megalapozására az alábbi alapelveket dolgozta ki. 1 A civil tudományos projektek a polgárokat cselekvő módon vonják be olyan tudományos tevékenységek­be, amelyekből új tudás, az összefüggések új ismere­te születik. A civilek többféle szerepben is részt ve­hetnek a kutatásban: közreműködőként, adatközlő­ként, vezetési tapasztalataikkal, vagy bármely egyéb hatékony szerepet vállalva. 2 A projektek valós tudományos eredményt hoznak, valós kérdésekre adnak választ. Ez lehet egy alap­kutatás jellegű kérdésre adott válasz, de lehet egy gaz­dálkodási, környezetpolitikai döntés megalapozása is. 3 A kutatók és a civilek egyaránt hasznot húznak a rész­vételből. Az előnyök között említhető a kutatási ered­mények publikációja, a tanulási lehetőségek, a kuta­tómunka élvezete és öröme, a társadalmi elismerés és akár a szakpolitika jobbítása is. 4 A civil tudomány résztvevői a projektek teljes folya­matában részt vállalhatnak a munkában. 5 A civil tudomány résztvevőinek érdemi visszajelzést kell kapniuk a projektről. Tájékoztatást kaphatnak az adataik felhasználásáról, vagy a projektek kutatási, szak­politikai vagy társadalmi szintű eredményeiről, hasz­nosításáról, azaz további sorsáról. 6 A civil tudománynak - a hivatásos kutatáshoz hason­lóan - megvannak a korlátái és esetleges elfogultsá­gai. Ezért a kutatást szakmai kontroll alatt kell tarta­ni, a kutatási szabályokat, a minőséget ezen a terüle­ten sem lehet figyelmen kívül hagyni. 7 A civil tudományos projektek adatai és méta adatai nyilvánosak, és amennyiben lehetséges, az eredmé­nyeket térítésmentesen (open access) kell hozzáfér­hetővé tenni. Az adatok megosztása történhet a pro­jekt munkálatai során, vagy annak lezárásakor, az adat- biztonsági és személyes adatokra vonatkozó szabá­lyok betartásával. 8 A civil tudományos projektek résztvevőit köszönet- nyilvánítás illeti meg az eredmények bármilyen for­mában történő közzétételekor, beleértve a tudomá­nyos közleményeket. Magas szintű munkát végző civil kutató szerzőként, vagy társszerzőként is jegyezheti a közleményt. 9 A civil tudományt az eredmények, az adatok minősé­ge, a résztvevők ismereteinek gyarapodása, valamint a tágabb társadalmi és szakpolitikai hatásuk alapján kell értékelni. 10 A civil tudományos projektek során a vezetőknek a jogi és kutatásetikai normákat is be kell tartani és tar­tatni - például a szerzői jog, a szellemi tulajdon, az adatmegosztás és felhasználás, vagy a projektek kör­nyezeti hatása tekintetében. A civil tudomány egyike korunk legizgalmasabb trendjeinek, amely képes lehet arra, hogy összehozza a polgárokat és a politikusokat. A modern információs és kommunikációs technológia (ICT) ad lehetőséget arra, hogy megnyíljon az út a közösségek bármely tagja szá­mára, a kutatásban és innovációban játszható aktív sze­repre. A világháló és az informatikai eszközök egyre szé­lesebb köre és alkalmazásaik nélkül aligha lehetne a civi­leket tömegesen bekapcsolni a tudomány vérkeringé­sébe. Csak a spanyol szervezésű, a civil tudománynak szentelt www.ibercivis.es honlaphoz kötötten már tíz éve működő mozgalomban mintegy 50.000 önkéntes dolgo­zott, illetve dolgozik, eddig mintegy ötven kutatási té­mán. A közreműködők köre messze túlterjed Spanyol- országon, sőt Európán, olyannyira, hogy Japánban egye­temi oktatási-kutatási témákká váltak a spanyol honlap­hoz kapcsolódó témák. Ahol szervezett és kompetens intézmények (kutatóintézetek, múzeumok) vezetésével és szervezésével folyik a munka, alapvető fontosságú a megfelelő digitális platform (honlap ajánlott programok­kal, adatbázis-kezeléssel) biztosítása és kezelése. A civil tudomány serkenti és segíti a tudás megszerzését a részt­vevő generációk számára, ugyanakkor kulcsszerepet ját­szik a 21. században a tudomány alapvető fontosságának megismerésében és társadalmi elismertetésében. Javítja annak integritását és transzparenciáját, és mindezt világ­méretekben. A szervezett és szakemberek által vezetett hiteles kooperáció révén maga a társadalom válik a kuta­tás infrastruktúrájává és ezzel nem kevés terhet vesz le a források megszerzéséért folyamatosan küzdő tudo­mányról. (Költői a kérdés: mikor és hol tud a múzeum 10.000 munkatársat fizetni egy téma vizsgálatára). Ez az együttműködési típus a kompetencia és a részvétel leg­hatékonyabb kombinációja, ahol a kompetenciát a hiva­tásos kutató szféra képviseli intézményei és szakember gárdája révén. Ez biztosítja az adatok hitelességét, a kutatási standardok betartását. Itt merül fel máris a kér­dés, mi lesz a sorsa a hibás, rossz információknak, ada­toknak. A tudós felelőssége választ adni az önkéntesnek, magyarázatot adni és bevonni az értékelésbe, amelyből következik a hiba kiküszöbölésének módszere is. Az adatok értéke, fontossága természetesen eltérő, de er­ről mindig tájékoztatni kell a munka megkezdése során 128

Next

/
Thumbnails
Contents