Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
MATSKÁSI ISTVÁN: A civil tudomány és a múzeumok
Matskási István A CIVIL TUDOMÁNY ÉS A MÚZEUMOK Néhány hónappal ezelőtt a Természettudományi Múzeum belső hálózatán az egyik muzeológus feltette a kérdést: „Ki tudja, mi a magyar megfelelője a citizen science fogalomnak?" Némi tanácstalanság, majd ötletroham után, a civil tudomány (közösségi tudomány) változatban értettek egyet a munkatársak. Kissé utánanézve a kérdésnek, kiderült, hogy már nyomtatásban és előadásban is megjelent ez a magyar fordítás, igaz, hogy még a civic science megfelelőjeként. Ez utóbbi angol kifejezés - úgy tűnik - kikopott a használatból és a világban egyöntetűen a Citizen science nyert polgárjogot. (Érdekességként említhető, hogy a világhálón kutakodva a kifejezés után, rátaláltunk egy észt muzeológus kolléga kérdésére, nevezetesen, hogy miként van észtül a citizen science). Meg kell jegyezni, hogy az európai országok többsége megmaradt a citizen science angol fogalomnál, és ezt használja, még ha van is anyanyelvi változata. Példa erre a német nyelvterület, ahol nemrég a bécsi Természet- tudományi Múzeum szervezett civilek, civil szervezetek és tudományos intézmények részére „Citizen Science Tagung”-ot. A kérdés és következményei arra hívják fel figyelmünket, hogy az egyébként évek óta létező fogalom és az általa lefedett tevékenység hazánkban is komoly érdeklődést váltott ki. A civil tudomány Definició-szerűen: a civil tudomány azon személyek részvételét jelenti a tudományos folyamatokban, akik az adott tudományterülethez nem kapcsolódnak intézményi keretek között. A részvétel jelentheti a rövid távú adatgyűjtéstől kezdve a szabadidő intenzív felhasználásával folyó hosszú távú munkát, egy kutatási témának elmélyült művelését együttműködésben a tudósokkal vagy akár más önkéntesekkel. Bár számos önkéntes rendelkezik felsőfokú képzettséggel, ez a kutatási projektekben történő részvételnek egyáltalán nem tartozik az előfeltételei közé. Mindenesetre fontos a tudományos standardok betartása, mindenekelőtt a módszerek, az adatgyűjtés és az eredmények nyilvános megvitatásának transz- parenciája. A civil tudomány mára már elismert, szervezett és támogatott mozgalommá vált a tudományos műveltség befogadására, a tudomány gyakorlatának demokratizálására, amely egyben a kutatások fenntarthatóságát és társadalmi relevanciáját is növeli. A civil tudomány átfogja a civilek aktív részvételét a kutatási folyamatok különböző fázisaiban, a természettudományok és társadalomtudományok területén egyaránt. A részvétel a kérdések felvetésétől kezdve, az adatgyűjtésen keresztül a kutatási projektek megvalósításán át az eredmények kiértékeléséig és közzétételéig tart. Ez az együttműködés a kutatóhelyek és az intézményektől független személyek között nagyon különböző módokon történhet, a teljesen egyéni kezdeményezésű „szabad” - más szavakkal: „alulról jövő” - projektektől kezdve az interdiszciplinárisán szervezett, a kutatóhely által vezetett témákig. Minden civil tudományos projektum közös célja új ismeretek szerzése. A kutatások által felvetett kérdések megválaszolása nyereség a tudomány számára, de gyakran a gyakorlati alkalmazás és a politika is profitál belőle. A civil tudomány az a terület, ahol a hivatásos és az önkéntes szakemberek azonos szinten tanulnak együtt és tanulnak egymástól. Az adott keretfeltételek minden résztvevő számára nyereséget hoznak. Nagy előnye a civil tudománynak, hogy a legkülönbözőbb kutatási helyzetekre és tudományterületekre rugalmasan igazítható és alkalmazható. A civil tudomány szervezetei A fiatal fogalom és tevékenység az elmúlt években rohamosan terjedő nemzetközi karriert futott be. (Az Oxford English Dictionary először a 2014. évi kiadásában értelmezi a fogalmat). Nemzeti és nemzetközi szervezetek alakultak, amelyek célul tűzték ki a civil tudomány mozgalom terjesztését, tevékenységének erősítését. Európában 201 3-ban alakult meg az Európai Civil Tudomány Egyesület (European Civil Science Association). Széleskörű kapcsolatai révén, amelyben kitüntetett szerepet játszik az ENSZ és szervezetei (UNEP UNESCO) javaslatokat és ajánlásokat dolgozott ki az együttműködésre a tudományos élet, az ipar, a politika és a civil társadalom vezetői részére. Ebben az évben szervezték meg Németországban a civil tudomány, mint projekt megvalósítására, a GEWISS (BürGEr schaffen WISSen - Wissen schaft Bürger) konzorciumot az ország civil tudomány kapacitásának fejlesztésére és a munkák összehangolására. Működik a világ országait és helyi szervezeteit ösz- szefogó Globális Civil Tudomány Szervezete (Global Citizen Science Association). A szerveződések tagságában találunk civil szervezeteket (NGO), kutatóintézeteket, egyetemeket, múzeumokat, de egyéni tagokat is. Küldetésnyilatkozatuk egyöntetűen hangsúlyozza a polgárok és a tudomány kapcsolatának támogatását és szorosabbá fűzését az aktív részvétel segítségével. A mozgalom fontosságára felfigyeltek számos ország politikusai 127
