Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
SÁRI ZSOLT: Cseri Miklós hatvan éves
A területi bővítés másik ága a diaszpóra magyarságának skanzenes bemutatása. 2012-ben az intézmény küldetését is formáló újszerű kiemelt feladatként került sor a magyar diaszpóra kutatásának elindítására15 16 17 18 19. Fontos társadalmi és szakmai igényt kívánt az Intézmény kielégíteni azzal, hogy az anyaországtól távol, akár más földrészeken élő magyar közösségeket is kutatunk egy majdani bemutatás lehetőségét szem előtt tartva, hogy egyfajta diaszpóra épületegyüttes kialakítására tegyünk kísérletet. Egyedülálló vállalkozás ez a szabadtéri muzeológiá- ban, hiszen ehhez hasonló koncepció más intézményben nem fogalmazódott meg. A téma első felvetése már 1999-ben megtörtént16 17 18 19, majd 2003-ban így fogalmazta meg szükségességét: „egy amerikás magyar kolóniabeli ház vagy templom áttelepítésével állítsunk emléket a 3-4 generációval ezelőtt ’kitántorgott’ honfitársaink életmód- váltásának”'7. Az alapkoncepció kidolgozása Cseri Miklós és Kemecsi Lajos nevéhez fűződik. 2012-ben Eszak-Ame- rikában kezdődtek meg az első kutatások Cseri Miklós, Kemecsi Lajos és Balogh Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója közreműködésével. Ekkor lett kiválasztva és felmérve egy vintondale-i (Pennsylvania, USA) épület, a Bagu Balázs féle „boarding house"'8. Az épületfelmérést, tárgygyűjtést, néprajzi adatgyűjtést, fotódokumentálást egyaránt tartalmazó komplex projekt eredményeként az amerikai magyar diaszpóra néprajzi kutatásában új szakasz kezdődött és a Múzeum küldetésében is alapvető bővülés következett be. A gyűjtött tárgyak és egyes épületelemek Magyarországra szállítása megalapozta a speciális gyűjteményt. 2012 áprilisában a Múzeum megvásárolta és Magyarországra szállította az úgynevezett vintondale-i „burdosház" valamint grocery és meat market berendezését. A kutatómunkát és a tárgyvásárlást 2013-ban folytattuk. A diaszpóra vizsgálatát kiterjesztettük 2014-ben Argentínára. Munkánk két földrajzi egységre fókuszál: az argentínai magyarság háromnegyedét tömörítő Buenos Airesre, és az észak-argentínai Chaco mezőgazdasági területére.15 A projekt legfőbb célja az argentínai magyar diaszpóra, azon belül is elsősorban a chacoi magyarok közötti néprajzi alapkutatások elvégzése, és egy kiválasztott épület felmérése, megszerzése és a hozzá kapcsolódó tárgyi anyag gyűjtése volt. Cseri Miklós intézményvezetőként felismerte, hogy a Skanzennek, mint nemzeti közgyűjteménynek küldetése az anyaország (magyar és nemzetiségi kultúrája) mellett a határontúli magyarság, illetve a diaszpórában élő magyar közösségek vizsgálata, kultúrájuk bemutatása is. 3. kép. Kút felmérése az argentínai kutatóét során Sári Zsolttal (Villa Angela határában a Pajor tanyán), 2014. (ZSONDA Márk felvétele) 15 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum diaszpóra kutatását a Nemzeti Kulturális Alap Ithaka programja támogatta. 16 CSERI Miklós 1999. 17 CSERI Miklós 2003. 7. 18 Részletesen számoltak be a kutatás menetéről és eredményéről: BALOGH Balázs-CSERI Miklós-FÜLEMILE Ágnes-KEMECSI Lajos 2012. 73-96. 19 2014-ben szerveztük meg az első kutatóutat, Cseri Miklós és Sári Zsolt két hetet töltött az argentínai magyarok között, majd a második és harmadik ütemre 2016 tavaszán és őszén került sor. A kutatásunk szakértője Zsonda Márk néprajzkutató, aki a magyar állam Körösi Csorna programja keretében már több alkalommal töltött fél-fél évet a chacoi magyarok között. A kapcsolatfelvételben Lukács Csaba újságíró is közreműködött.
