Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

SÁRI ZSOLT: Cseri Miklós hatvan éves

let méretei és a nem az épületből származó műtárgyak (melyek száma folyamatosan emelkedett) elhelyezésének problémáját. 2010-re pedig elkészült az Észak-ma- gyarországi falu tájegység is (tájegységfelelős muzeológus: Nagyné Batári Zsuzsanna), amely a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület Év kiállítása díját is megkapta.

A közelmúlt bemutatásának szükségességére számos esetben felhívta a figyelmet. Ösztönzésére indult el a 20. századi falu épületegyütteshez kapcsolódó alapkutatás13 2 * 13 14, amelyet két alkalommal is OTKA kutatási program segítségével valósítottunk meg. Mára a Skanzen - együttműködve a Néprajzi Múzeum MaDok programjával - a közelmúlt és jelenkutatás egyik fontos néprajzi, múzeu2. kép. Sólyom László köztársasági elnök és Cseri Miklós novaji asszonyok között az Észak-magyarországi falu tájegység

átadó ünnepségén, 2010-ben. (DEIM Péter felvétele)

A tájegységi fejlesztésekkel párhuzamosan megkezdődött a tematikai bővítés is, a paraszti társadalom mellett az egyéb néprétegek (nemesek, munkások, városi polgárok) életmódjára való reflektálás is feladatként jelent meg.13 Ennek a telepítési koncepcióba, illetve a bemutatási stratégiába való emelése vezetői célkitűzéseinek fontos eleme lett. A megvalósítás részben már a Felföldi mezőváros tájegységben is megjelenik (például a zsidó-magyar együttélés bemutatása a mádi kereskedőházban), másrészt pedig ennél sokkal látványosabban az Észak-magyarországi falu tájegységben. Mint egykori tájegységfelelős, Cseri Miklós jól ismerte a régió néprajzi adottságait, így szakértő tudásával maga is alakította a táj- egység tudományos koncepcióját, végső telepítési tervét. Kezdeményezte a cselédház mellett egy uradalmi magtár felépítését.

mi bázisa lett. Az elmúlt években több időszaki kiállítás is kapcsolódott a programhoz. 2016-ban pedig megtörtént az első épületbontás is, Gödön egy ONCSA típusterv alapján épített lakóházat bontott le a Múzeum.

A térbeli bővítés megvalósítása két irányban indult meg. A rendszerváltás után megkezdődött a múzeumi kutatásoknak a magyar nyelvterületre történő kiterjesztése. 1998-ban került be az Alapító Okiratba ennek lehetősége. A belső viták lefolytatása után fogalmazódott meg az Erdély épületegyüttes terve, melynek építése 2017-ben indulhat meg. Erről később még részletesen írok. Az Észak-magyarországi falu tájegység ebből a szempontból is úttörő jelentőségű volt, hiszen a múzeum történetében először került áttelepítésre határon túli területről való épület. A nemesradnóti lakóház felépítése múzeumtörténeti jelentőségű.

13 Lásd erről CSERI Miklós 1992b. 705-716., 2003. I 15-1 19.

14 Erről több helyen is írt, lásd CSERI Miklós 1999. 1251-1271., 2003. 115-119., 2009., CSERI Miklós-SÁRI Zsolt 2010. 7-18., 2014. 63-80.

10