Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSÁNNA-LAJOS VERONIKA: Kulturális reprezentáció? Részvétel? Együttműködés? Felvetések a Szabadtéri Néprajzi Múzeum példáján
Nagyné Batári Zsuzsanna-Lajos Veronika KULTURÁLIS REPREZENTÁCIÓ? RÉSZVÉTEL? EGYÜTTMŰKÖDÉS? Felvetések a Szabadtéri Néprajzi Múzeum példáján Mi a szerepük a szabadtéri múzeumoknak? Miért van rájuk szükség? Kiket, mit és hogyan jelenítenek meg a skanzenbeli tárgyak (közösségek), milyen ideológiákhoz kapcsolódva (reprezentáció)? Hogy kerül a jelentés a kiválasztott tárgyakba? Mit takar a szerzőség kérdése a skan- zenológiában? Ki(k)nek a hangja hallható a kurátori szövegekben és a jelentésalkotás folyamatában? Miként lehetne bevonni az embereket a Skanzen tudományos munkájába, a kiállítások megalkotásába és használatába ([részvétel)? A fenti kérdéseket is érintő tanulmányunkban egy, a Skanzen kiállítástervezési és kutatási kontextusában új megközelítést (és részben a kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdéseket) tárgyalunk, hiszen pontosan ez az, vagyis az innováció, a múzeumi örökség tisztelete és kritikai újragondolása, az új szemlélet és a modern munka- módszerek alkalmazásának igénye, ami végigkíséri CSERI Miklós munkásságát.1 A kortárs értelmű részvételi szemléletmód megjelenése a Múzeum kutatási és kiállítási gyakorlatában értéknövelő tényezőként a Skanzen társadalmi beágyazottságát erősíti. Tanulmányunk a kritika, a reprezentáció és a reflexió problémájához kapcsolódóan a részvétel és a részvételi- ség témakörében vet fel kérdéseket a „skanzenológiá- ban”.1 2 Példánk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Munkánk kísérleti jellegű; jelen írással tudatosan törekszünk arra, hogy a különböző típusú területeken - egyetemi oktatás és kutatómunka, valamint szabadtéri múzeum és kutatás - felhalmozott elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat egy közös munkában ötvözzük. Az elméleti keretek felvázolása után azt mutatjuk be, hogy a részvétel koncepciója milyen jelentéstartalommal és miként jelent meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatási, kiállítás-építési és programszervezési gyakorlatában a kezdetektől fogva. Ezt követően a részvétel és együttműködés kortárs értelmű szemléletmódját és ennek következményeit tárgyaljuk részletesebben. Elméleti keretek: új muzeológia és részvétel WILHELM Gábor az új muzeológia alapkérdéseit tárgyaló tanulmányában azt állítja, hogy az új muzeológia - vagyis a „kulturális és szimbolikus reprezentációkhoz, a történelemhez (múlthoz) és a társadalomhoz való viszony új alapokra” helyezése a múzeumi gyakorlatban —3 első és második hulláma megelőzni látszik a kulturális antropológia 1980-as években meghatározó reprezentációs válságát (writing culture-vita).4 Eszerint már az 1960-as évek végén megfogalmazódtak a klasszikus antropológiai múzeum létére és szükségességére vonatkozó felvetések. A washingtoni Smithsonian Intézet munkatársai, Wilcomb WASHBURN és William C. STURTEVANT már 1968-ban és 1969-ben feltették a kérdést: „szükség van-e múzeumokra?” és az „antropológiának szüksége van-e múzeumokra?”5 Az 1970-es években (második hullám) a latin új muzeológia - de a francia múzeumok (például az ökomúzeum) is ide sorolhatók - volt az, amely kifejezetten a múzeum mint társadalmi intézmény átalakításának igényével lépett fel.6 Egyik központi kérdése az volt, hogy a múzeum milyen szerepet tölthet be a helyiek életének javításában, hogyan vehet részt a múzeum a társadalom pozitív irányú változásában (múzeum részvétele a múzeumon kívüli világban). Az új muzeológia harmadik hulláma az 1980-as évek végéhez kötődik, amikor a new muselogy kifejezés már a brit, majd észak-amerikai hagyományú kritikai és reflexív muzeológiát jelöli. Ez esetben a kritika és reflexió a múzeumon belülre - a kontextualizációra, a reprezentációs gyakorlatokra és a társadalom tagjainak múzeumi rész1 Például CSERI Miklós egy 2003-ban tartott előadáson megfogalmazza a kérdést: a 21. század elején „...a múzeum továbbra is kinyilatkoztat-e vagy kételkedni tanít, megtanít-e látni, érzékelni finom árnyalatokat és különbségeket, felajánlja-e a párbeszéd és az interaktivitás lehetőségét, ajánl- e praktikus tanácsokat a társadalmi problémák megoldásában..." CSERI Miklós 2009. 13. Mindezekről részletesebben lásd CSERI Miklós 2009. 2 BATÁRI Zsuzsanna nyári konyhákhoz kötődő kutatása a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében készült. LAJOS Veronika munkáját az MTA- DE Néprajzi Kutatócsoport és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Az írás egyes részei merítenek az alábbi tanulmányból: LAJOS Veronika 2016. 23—40. Ezúton mondunk köszönetét kollégáinknak, hogy észrevételeikkel, kérdéseikkel ösztönözték munkánkat. A kiállítási tér adottságainak köszönhető eltérésektől függetlenül mindkét múzeumtípust, a zárt terűt és a Skanzent egyaránt a muzeológia tudományterületén belülinek tekintjük. 3 FRAZON Zsófia 201 I. 20. 4 WILHELM Gábor 2013. 10. 5 WASHBURN, Wilcomb 1968, C. STURTEVANT William 1969. 6 A latin új muzeológia annyiban tér el az angolszász új muzeológiától, hogy egyrészt központi szerepet kap benne a pozitív társadalmi változások előidézése a helyi közösségekben a muzeológia intézményi és tudományos eszközeivel, másrészt szervesebben kapcsolódik a kritikai és az akcióantropológiához. Lásd: WILHELM Gábor 2013. 12-13. 105
