Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
partnerségen alapuló akciója volt 2015-ben, amikor az iskola alapításának 200. évfordulója alkalmából restaurálták Veres Pálné teljes alakos festményét, ami addig a múzeum raktárában állt. A festmény nem volt ismert alkotás, de szerencsés együttállást jelentett, hogy a múzeum igazgatója, Csorba László akadémikus a Veres Pálné Gimnázium egykori történelemtanára volt, és ismerte az iskola igazgatóját, Gelencsér Sándort. A belvárosi iskola kerületi alapon is jó kapcsolatot ápolt az intézménnyel, diákjai iskolai közösségi szolgálatot teljesítettek a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az évfordulót megelőző készülődésben az iskola alapítványa és a szülői szervezetek ösz- szefogtak a múzeummal és közösen kerestek forrást a festmény restaurálására. A múzeum ígérete az volt, hogy sikeres akció esetén a neves évfordulóra a kép megújul és a programon bemutatásra kerül, illetve egy másolatot kap belőle a gimnázium. Alapítványi támogatásból és a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert összegből megvalósult az egyébként raktárban tartott kép restaurálása, melyet az V kerület nagyszabású rendezvényén megismert a publikum, valamint az iskola könyvtárában is bemutatták. Elkészült a kép másolata is, mely azóta - rangos helyen - az iskolában a névadó iránti tiszteletet erősíti a diákokban, tanárokban. Talán a történet kommunikációja még nem elégséges módon valósult meg. Felhatalmazás A döntéshozatal átadása a közösségi szereplőknek, a feladat kiszervezése. A közösségi részvétel célja, hogy a lakosság/helyi közösség döntsön az adott kérdésben, az intézmény tiszteletben tartsa azt, elfogadja ezeket a döntéseket, s megvalósítsa a közösség által eltervezett programot. Az ígéret az, hogy a végső döntés is az érintettek kezében van, az intézmény megvalósítja, végrehajtja a döntést. A Szépművészeti Múzeum 2006-ban az információs pultnál önkénteseket vont be a feladat ellátásába. Napjainkra olyan professzionálisan működik mindez, hogy az önkéntesek képzésére, megszervezésére külön önkéntesekből álló mentorcsapat kapott felhatalmazást, az intézménynek már szinte csak infrastruktúrát kell biztosítania a pult működtetéséhez, magát a Docent Programot, a tárlatvezetők képzését a Múzeumi Baráti Kör működteti. A teljes felhatalmazásnak, a kiszervezett feladatnak, viszont sajnos, negatív példáit is említhetjük, amikor a kávézót, vendéglátó helyet magánvállalkozónak bérbe adja az intézmény és közössége már nincs hatással az árakra, vagy a múzeumi shop függetlenül működik, és nem árusít a kiállításokhoz kapcsolódó termékeket. Célszerű ezért megtervezni, egyeztetni a feladatok átruházását. 4. lépés. Közösségi részvétel a döntéshozás folyamatában A másik fél álláspontjának megismerése elengedhetetlenül fontos a folyamatban. A párbeszéd kialakításának megteremtéséhez az egyik legjobb módszer, ha kis csoportokat alkotunk, ezeket párbeszédköröknek is nevezhetjük. A közösségi részvételi döntésfolyamatnak a megértése kulcsfontosságú. Akkor valósulhat meg a közösségi alapú működés, ha minden érintett szereplő számára érthető és követhető a folyamat és a döntéshozatal mechanizmusa. Érdemes vizualizálni, képben, prezentációval is segíteni a tisztánlátást. A belső munkatársaknak és a külső partnereknek egyformán látniuk kell, mely döntés-előkészítési pontokon jelennek meg a közösségi szereplők. A folyamathoz az alábbi kérdések megfontolása szükséges: • Melyek a közösségi alapú működés kulcsfontosságú lépései, és hogyan ütemezzük a folyamatot? • Melyik pontoknál vonjuk be a társadalmi partnereket? • Hogyan fogjuk a közösséget, a lakosságot tájékoztatni a működési folyamatról? • Milyen döntési folyamatot állítunk fel? • Hogyan építhetők be az alternatívák? • Ki hozza meg a végső döntést? A jelentős közösségi kezdeményezések azok, ahol a társadalmiasítás teljes folyamatába már a tervezéstől bevonták a közösség szereplőit. Ha kezdetektől részt vesznek az érdekeltek a döntéshozás folyamatában, akkor megértik és magukénak érzik a közösségi alapú működést, végigkísérik a feladatokat. 5. lépés. A közösségi működés megfelelő eszközei a társadalmiasítás folyamatában Amikor feltérképezzük a döntéshozatal menetét, láthatóvá válik, hol kap szerepet a közösség a folyamatban, milyen pontok mentén tud elköteleződni az ügyünkért. Az érintett szereplőket folyamatosan tájékoztatnunk kell a döntésekről, fontos azonosítani az eszközöket, amelyeket együttesen alakíthatunk az elérni kívánt célok érdekében. Csak világos célok és eredmények ismeretében állíthatjuk fel a kiválasztott eszközöket és alakíthatjuk a környezetet. Ennek hagyományos módszerei a plakát, hirdetés, szórólap, honlap, facebook, sajtó. Nem hagyományos eszközei a program „megzenésítése”, például dalban vagy kiállítás, kreatív ötletek útján. A közösségi alapú működés, a társadalmiasítás összefoglalása A múzeumok közösségi alapú működése, a muzeális intézmények társadalmiasítása nem teljesen új gondolat, hiszen ezeket az intézményeket eleve a közösség hozta életre. A változó környezet és a történelmi-gazdasági tényezők átalakulása napjainkban a múzeumok közösségi funkcióit előtérbe helyezte. Változást jelent, hogy az információszerzés jelentős része áthelyeződött a virtuális térbe, ezért az egyén meg tudja szerezni a szükséges tudást a múzeumon kívül is. A tudományos eredmények nehezen fogyasztható interpretációja helyett az élmény100
