Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

VARGA SÁNDOR: Térhasználat a mezőségi táncos házban

A széki (Sic) táncház, más falvakban a táncos ház (ca- sá de joc) elnevezés nem csak a mulatság helyszínéül szol­gáló helyiségre, illetve a házra, hanem tágabb értelem­ben az egész telekre, sőt az oda rendszeresen járó tán­cos közösségre is vonatkozott.17 18 A nyári táncokat álta­lában egy erre megfelelő csűrben rendezték, de ez eset­ben is a következő kifejezéseket használták: Menjünk a tánchoz, táncba, illetve a táncházba / táncos házba / tán­cos házhoz, ritkábban a táncos csűrhöz (§urá de joc). 2. kép. Ungvári János csűrje Széken. Az épület az 1970-es években még helyet adott a csipkeszegi táncnak.'1 (VARGA-DEÁK Veronika felvétele, 2013. 07. 20. Szék) A mezőségi falvakban tánchely kibérlése a táncszer­vező kezesek feladata volt, akik még általában a zenészek megfogadása előtt igyekeztek helyet szerezni.19 Általában egy nagyobb szobát vagy csűrt néztek ki maguknak, de szempont volt az is, hogy a házigazda türelmes ember le­gyen, aki elviseli a mulatság zaját, és esetleges más kelle­metlenségeket. Visában (Vi§ea) a tánchelyet illetően sok eset­ben egy-egy szegényebb emberrel egyeztek meg, akinek szüksége volt a házbérre, vagy olyan nagycsaládos ember­rel, akinek egyszerre több gyermeke is táncos korban volt. „Az öreg Funduj Mihály házában volt sokszor tánc. Sze­gény család vöt, sok gyerek... Azoknak [a gyerekeknek] ak­kor má’ nem kellett házbírt, se’ cigánpénzt fizetni. Abban a korba’ az öregnek négy gyereke vöt táncos. Asztá az öreg szerette a pálinkát, könnyű vót vele megegyezni. ”20 Néhány gazdagabb faluban, mint például Mezőkeszű- ben (Chesáu) a 20. század első harmadában falurendjén tartották a táncot. Ez azt jelentette, hogy akár hétvégen­ként felváltva más-más családnál táncoltak, a faluban ugya­nis a legtöbb ház elég nagy volt, elfért benne a táncos kö­zösség. A hosszabb időre kibérelt tánchelyért házbért vagy csűr­bért fizettek a fiatalok, de nyáron a legtöbbször kukoricaka­páló-, vagy kisebb aratókalákával váltották meg a helyet.21 A 1800-as évek végén az utcákon, vagy a falvakhoz közel eső réteken, szabad területeken is táncoltak. A két világháború között még előfordult, hogy nyáron a romá­nok az utcán csináltak táncot, ilyenkor nem kellett csűr­bért fizetniük, sőt a terepet sem kellett előkészíteniük. A legtöbb mezőségi magyar ezt ebben az időszakban már szégyen dolognak tartotta. A visszaemlékezések tanúsága szerint a magyarok ekkor már kizárólag udvaron, illetve csűrben táncoltak.22 A táncos csűr előkészítése már a ke­zesek és az általuk szervezett táncos fiatalok feladatának számított. „Meg kellett csináni a csűr fődjit. Egy-két szekér szi- vályt23 feldolgoztuk sárnak. Egy oan rendet levertük a csűr fődjire, jól ledöngeltük, utánno lehintettük agyaggal, oan lett, mint az aszfalt. Ahol nem vöt megcsinávo rendesen - fő­leg a ágán előtt - ásódatt egy göder, ott a lány nem tudati kifordulni. ”24 A téli tánchelyiség előkészítése, a szobabútorok kipa­kolása, padok felállítása a fal mellett, söprés - mivel ez há­zon belül történt - a házigazda dolga volt. A táncos ház, illetve csűr döngölt padlóját minden második-harmadik pár (táncciklus) után megöntözték és kiseperték. Ez álta­lában a lányok feladata volt.25 Széken a nyári tone helyszínét sokszor a lakodalmas házhoz hasonlóan díszítették fel: zöldágból készített fél­köríves fonatot tettek a kapu fölé. Más mezőségi falvak­ban ehhez hasonló díszítés csak ünnepekkor fordult elő, bár voltak olyan települések, ahol a tánc helyszínét egy, a kapufélfához erősített zöldág hirdette. Térhasználat a táncos házban A NOVAK Ferenc által felmért széki táncház alapte­rülete körülbelül 24-25 m2 volt.26 A szomszédos, belső- mezőségi településeken sok esetben ennél is kisebb te­rületen táncoltak, ami azért figyelemre méltó, mert a me­zőségi páros táncok a forgatós, csalogatós jellegük miatt nagyobb helyet igényelnek, mint a leginkább szorosan ösz- szekapaszkodott párok forgására szorítkozó széki csár­dás vagy a négyes. A táncosok száma természetesen vál­tozó volt, de az elmondások szerint nem volt ritka eset, hogy akár tizenöt-húsz pár is elfért ekkora helyen. 17 Vö. NOVÁK Ferenc 2000. 31. 18 Szék három falurészre tagolódik, úgymint Forrószeg, Csipkeszeg, Felszeg. A táncházakat utcánként (szegenként) külön rendezték. 19 Vö. KALLÓS Zoltán 2006. 298.; NOVÁK Ferenc 2000. 35; PÁLFY Gyula 2001.298. 20 Elmondta Fodor János Selyem (1932), 1999.01. 12-én, Visában. 21 Vö. KÓS Károly 2000. 261. 22 Vö. FARAGÓ József 2006. 129.; KALLÓS Zoltán 2006. 298. 23 Sárga színű, ragacsos föld és a cséplésből maradt polyva (törek) keveréke. 24 Elmondta Fodor János Selyem (1932), 1998. 12. 12-én, Visában. 25 Magyarfrátán (Frata) ez volt a fatä de joc (kb. a tánc lánya). 26 NOVÁK Ferenc 2000. 31. 89

Next

/
Thumbnails
Contents