Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

VARGA SÁNDOR: Térhasználat a mezőségi táncos házban

bírnak,9 és hogy a hagyományos térbeosztás fennmara­dását a tradíció ereje mellett a kapcsolódó érzelmi funk­ció (a bizalmas zóna védelmi szerepe) is szolgálja.10 11 Szin­tén ő mutat rá, hogy a különböző, emberek által kialakí­tott térformákhoz meghatározott viselkedési formák kap­csolódnak, ezt az összhangot az egyedek és a csoportok is igyekeznek megerősíteni." A paraszti térhasználatra vonatkozó tanulmányok kö­zül legjobban a jelen témához BALÁZS Lajosnak a csík- szentdomokosi lakodalmi szokások térhasználatával fog­lalkozó írása kapcsolódik. BALÁZS ír a társadalmi státusz­váltás és a térbeli elmozdulás összhangjáról, amivel kap­csolatban kiemeli az udvarnak és a háznak mint a társa­dalmi kötődés fontos tereinek szerepét és az ezeket el­választó térhatárok fontosságát.12 A szerző a tér és tér­határok, valamint a rítusok minőségi összefüggéseit vizs­gálva megkülönbözteti egymástól a szociális szempontú teret és térhatárokat, a színjáték szempontú teret, vala­mint a hiedelem szempontú teret.13 14 A magyar táncfolklorisztikai kutatások is érintették a proxemika területét. A magyar tánctípusok meghatáro­zásával kapcsolatban MARTIN György például kiemeli a táncosok térbeli mozgására, valamint a tánc térrajzára vo­natkozó vizsgálatok fontosságát.11 Több esetben a táncos falumonográfiák is figyelmet szentelnek egyes térhaszná­lati formák bemutatásának.'5 Falusi tánckultúrákra vonat­kozóan azonban még nem született olyan magyar kutatás, mely a proxemika perspektívájából indulna ki, de nem vizsgáltuk még a táncos térhasználat esetleges többletje­lentéseit sem. A tánc helyszínei A Mezőségen a fiatalok az 1960-as évek végéig, a téesze- sítés befejeztéig a saját maguk számára megszervezett táncba jártak szórakozni, amit általában egy erre a célra kibérelt házban, illetve csűrben szerveztek meg.16 Egyes falvakban közvetlenül a második világháború után né­hány évig az arisztokrácia által elhagyott udvarházakban rendezték táncmulatságaikat, amíg a kommunista rezsim birtokba nem vette ezeket az épületeket. Az 1950-es évek­től kezdve sok helyen az ilyen, ekkor már államosított épü­letekből alakítottak ki kultúrházat, ahol aztán nagyobb táncmulatságokat (bál, lakodalom) is megrendezhettek. I. kép. Tánc Magyarpalatkán a csűr előtt egy megrendezett filmfelvétel alkalmával (MARTIN György felvétele, 1969. Magyarpalatka. MTA BTK Zenetud. Int. Táncfotótára Tf. 23605.) 9 GRÁFIK Imre 1995. 108-109. 10 GRÁFIK Imre 1995. 109-110. 11 GRÁFIK Imre 1995. 111. 12 BALÁZS Lajos 1995. I 14. 13 BALÁZS Lajos 1995. 115. 14 MARTIN György 1995. 25. 15 A paraszti táncos térhasználatra vonatkozó megfigyelések (a teljesség igénye nélkül): FÜGEDI János-VARGA Sándor 2014. 116; KARSAI Zsig- mond-MARTIN György 1989. 36, 38-40, 43; PÁVAI István, 2012. 80-86; RATKÓ Lujza 1996. I 15—118. A Mezőségre vonatkozóan: FARAGÓ József 2006. 129, 131, 140-141; KALLÓS Zoltán 2006. 305, NOVÁK Ferenc 2000. 68-73; PESOVÁR Ferenc 1997. 54-55; VARGA Sándor 2007. 94. 16 KORNISS Péter számos fotót készített a széki táncházakról, ami közül több meg is jelent a fotóművész önálló köteteiben. (KORNISS Péter 1975., 1979., 1998., 2008.) 88

Next

/
Thumbnails
Contents