Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

26. kép. Egy régiség kereskedő udvara (SZŰCS Brigitta, 2014.) A magyar vevőkről több körösfői úgy nyilatkozott, hogy „gyenge vásárlók", sokkal kevesebbet pénzt költe­nek el itt, mint a románok. A magyar turisták legtöbb­ször kisebb ajándéktárgyakat vesznek, vásárlási szokása­ikban kissé megfontoltabbak, többször alkuhoz folya­modnak. Ok azok, akik inkább kézimunkákat, köröndi kerámiákat, vagy egyéb, kézzel készített termékeket vá­sárolnak, és a legkevésbé jellemző rájuk, hogy Drakulát ábrázoló ajándéktárgyakat vesznek. A gyermekek ked­véért persze ők is megvásárolnak különféle műanyag já­tékokat is. A magyar és a román vásárlókon kívül termé­szetesen más nemzetiségű átutazók is szívesen megáll­nak Körösfőn szétnézni és vásárolni. A vásárlási szezonokról elmondható, hogy karácsony előtt van a legnagyobb forgalom, ilyenkor többnyire len­gyel gyapjútermékeket, zoknit, papucsot, kötött puló­vert, sálat, sapkát, szamosújvári bőrmellényeket és inge­ket vásárolnak a hazautazok. A román munkások január 15-én utaznak vissza külföldre, ilyenkor is gyakran meg­állnak Körösfőn, ahogy korábban említettem, szuveníre­ket, vagy egyéb vegyes portékát visznek magukkal aján­dékba. A húsvéti időszak igen gyenge forgalmú, ebben a cik­lusban főként magyar vásárlók akadnak, akárcsak pün­kösdkor. Ilyenkor a csíksomlyói pünkösdi búcsúba uta­zók vagy az éppen onnan hazatartók állnak meg töme­gesen, hogy szétnézzenek Körösfőn. A következő ter­mékeket vásárolják ekkor előszeretettel: áfonya- és csip­kelekvárt51, pálinkát, lapítót (vágódeszkát), díszfakanala­kat, hűtőmágneseket, báránypárnát, fajátékokat, gyéké­nyeket és óriás kínai labdákat. Összefoglalás A szakirodalmat és a Kalotaszeg folyóiratban megje­lent tudósításokat áttekintve nagyjából kirajzolódik, hogy számunkra, hogy a 19. század második felétől egészen a 20. század végéig hogyan alakul Körösfő társadalmának foglalkozási megoszlása, kapcsolati hálója, az itt élők által 27. kép. Régiségek a bazársoron (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) előállított vagy beszerzett termékek profilja és minő­sége. Dolgozatom célja az volt, hogy folytassa a tudósí­tást, és ezzel a 21. századi életmódbeli változásokat szem­léltesse az árukészlet változásával együtt. Ennek értel­mében, valamint a 2014-2015. évi kalotaszegi terepkuta­tások alapján általánosan elmondható, hogy Körösfő tár­sadalmát továbbra is a kereskedői, vállalkozói attitűd jel­lemzi. Az árukészletet figyelembe véve egy részük Ro­mániában készül, annak zöme is Erdélyben, másik részét pedig külföldről importált termékek alkotják. Az utób­biak főként műanyag tárgyak, úgymond tömegcikkek, amelyek többségének minősége silány, viszont a vásárlók számára megfizethető és közkedvelt. Igaz, a körösfői árusok maguk sem nézik jó szemmel, hogy - ahogyan ők mondják - kínai „bóvlikát” árusítanak, de elmondásuk szerint, ha csak helyben készült portékákat forgalmazná­nak, akkor nem lenne akkora profit, amelyből meg tud­nának élni, hiszen túl egyhangú és drága lenne a kínálat, ami kevesebb vásárlót eredményezne. A kézműves termékek a beléjük fektetett munka és anyagköltségek miatt nem olcsók, így az árusok kényte­lenek kisebb áron beszerezhető kész árukat rendelni, amelyeken időt és pénzt nyernek, ráadásul a vásárlók is szívesen vásárolják ezeket. Továbbá a vásárlók javarésze nem tudja felmérni a tárgyak eszmei értékét, a kézimun­kákhoz, faragásokhoz nem értenek, tehát gyakran tudat­lanságuk miatt döntenek az importált ajándéktárgyak mellett. További nehézségként említik a körösfőiek a kí­nai gyártó cégek bekapcsolódását, nem egyszer észre­vették, hogy időnként egy-egy kocsiból kínaiak szállnak ki, akik lefotóznak néhány terméket, és azokat pár hét vagy hónap elteltével már piacra is bocsátják alacsonyabb árral. Konkrét példa erre a jelenségre a sakk-készlet vagy a kézügyességet fejlesztő csipegető csirkés golyós fajáték kínai kiadása, amelyeknek gyártása több család­nak biztosított korábban megélhetést Körösfőn. Változást jelez továbbá, hogy amíg BALOGH Balázs az 1990-es évek első felében tett megfigyelései alapján a körösfőiek intenzív és változatos kereskedelmi kapcsola­51 Csipkelekvár: csipkebogyóból készült lekvár, helyi elnevezése csipkeíz. 83

Next

/
Thumbnails
Contents