Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

tairól ír52, addig mára már mindez beszűkülni látszik, és a mérvadó árubeszerzési pont a körösfőieknek a köröndi lerakat, ahonnan már a magyarvistai gyöngyös babát is meg tudják vásárolni.

Ezzel párhuzamosan a műhelymunka is egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Az egyik interjúalanyom a következőként értékeli a jelenlegi helyzetet: „Az embereknek nagyon nagy most az igénye, a fiatalok egyre többen végzik el az iskolát, egyre többen érettségiznek, mint régen. Régen elvégezték a kötelező 7-8, majd 10 osztályt, akkor ül be a műhelybe, megnősül, gyerekei lesznek és így folyt nemzedékről, nemzedékre. Most nincs kereslet az ilyen fajta munka iránt. Már látjuk, boltokban nem csak ezek vannak, hanem van egyéb is, nem úgy van, hogy egy boltot megtöltünk körösfői áruval és akkor van kereslet. Most elvégzik az egyetemet, de nem kapnak munkát, így hazajönnek, akkor valahogy mágnest ragasztanak, elmennek fát vágni, és ilyesmi, ahhoz, hogy meg tudjanak élni... a legtöbb ember nem tud megélni csak a körösfői kézművességből. Aj. én fámnál már úgy volt, hogy ne dolgozzon műhelyben, megvettük a számítógépet, rászokott a számítógépre, amikor lett internet még jobban rászokott a számítógépre. Akkor a műhelybe minek dolgozzon, mert iskolás, most sem a műhelymunkát nem tudja... A fiatalok nem fognak tudni sakkot készíteni, eddig mindenki tudta a sakkot. Meg a kézimunkát sem tudják csinálni a lányok, most nyomkodják a telefont, ilyen nagy hosszú körömmel varrni nem lehet, úgyhogy nem jó fele haladunk, ez nem fog hagyomány maradni, ha a mi fiataljainkon múlik. Ezért jók az ilyen táborok,

mint, ami Szentkirályon van.”53 Az idézetből is kirajzolódik, hogy még működik a műhelymunka Körösfőn, de egyre veszít jelentőségéből, a munkafolyamatok is leegyszerűsödnek, néha már szakértelmet sem követelnek, hiszen mágnest ragasztani bárki rövid időn belül megtanulhat. Az interjúalanyom úgy véli, hogy külső, szervezett beavatkozás, mint amilyenek a nyári népművészeti táborok, fog szükségeltetni ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett körösfői műhelymunka, valamint az ahhoz kapcsolódó tudás megmaradjon és tovább öröklődjön.

Összefoglalásként elmondható, hogy a 21. században változást mutat a körösfői műhelymunka és kereskedelem, amelyet az életmódbeli és világszemléletbeli átalakulások idéznek elő. Eközben a körösfőiek különböző életstratégiákat dolgoznak ki, próbálkoznak bizonyos tőkét megteremteni, illetve több lábon élni: vállalkozóként, műhelyben, bazársoron, vagy saját gazdaságban dolgoznak, mások városban, vagy külföldön keresik a kenyerüket. Fontosnak tartják a jövő generációjának anyagi biztonságát és biztosítását, ami a körösfőiek életszervezésében talán a legfőbb mozgatóerőt jelenti, amelyet a következő idézet is remekül bizonyít: „Itt az a hagyomány, hogy akinek fia van, az elkészíti a házat, a lány pedig hozza a hozományt. A fiatalok teljesen felszerelve kapják a házat." Ennek köszönhetően a helyiek a jó megélhetést folyamatosan biztosítani akarják nem csak maguknak, hanem gyermekeiknek és azok családjának is, mindezek pedig folytonosságot és további életlehetőségeket teremtenek meg a faluban.54

28. kép. Egy magára maradt sakkbábú készítő műhely (t Mihály István műhelye) (SZŰCS Brigitta felvétele, 2015.)

52 BALOGH Balázs 1998. 207-214.

53 P É. szül: 1969, Körösfő

54 Vö. JÁVOR Kata 1978. 305-308.

84