Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben

Bemutatási koncepció, berendezés, hasznosítás A házban berendezett enteriőr fő tematikája a vidé­ken folytatott néprajzi gyűjtés megjelenítése. GYÖRFFY István 191 l-ben végzett terepkutatásának időszakára azonban már nem tudnánk berendezni az enteriőrt, hiszen nem, vagy csak nagyon nehézkesen lehetne ebből a korból tárgyakat gyűjteni. Másfelől célom is volt, hogy időben közelítsek a mához. Ezért a bemutatás ideje 1948, mivel éppen ebben az évben végzett terepmunkát Köröstárkányban és a környező falvakban dr. KOS Károly. Az ő személyét megjelenítve a kiállításban a tematika egyrészt lehetőséget kínál a szakmának egyfajta önrefle­xióra-vizsgáljuk meg, milyen eszközökkel, milyen mód­szerekkel dolgoztunk 60-70 évvel ezelőtt, mennyiben változott a néprajzkutatás tematikája stb. A laikus láto­gatókat pedig segíthet közelebb vinni a néprajzkutató­hoz, és bepillantást enged a „kulisszák mögé”, megmu­tatja, milyen a terepmunka. A választott téma azonban nemcsak a néprajzi gyűj­tés eszközeivel és a terepkutatás módszereivel szeretné megismertetni a látogatót, hanem cél, hogy felhívjuk a figyelmet a személyes történetek fontosságára is. Egy tárgy értékét nem feltétlenül annak unikalitása szabja meg, hanem nagymértékben a hozzá kapcsolódó információ, és az, hogy ezt a későbbiekben miként lehetséges pre­zentálni. A Múzeum számára pedig visszacsatolásként olyan kérdéseket is felvethetünk a látogatóknak a kiál­lítás által, minthogy: ha ő néprajzos volna, mit gyűjtene, mit őrizne meg a jövő múzeumában, hogyan mutatná meg azt a közönségnek? Kiválóan használható helyszín volna egy szélesebb körű oral-history gyűjtésre. A tervek szerint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel kreatívan együttműködve alakítanánk ki az újraépített lakóházban egy olyan helyiséget, ahol az egyéni látogatók hang-, eset­leg videó formátumban rögzíthetnék a fenn olvasható kérdésekre adott válaszaikat. Az anyagokat pedig bön- gészhetővé tennénk a többi látogató számára, amely egy­ben korképet is adna a társadalom gondolkodásáról, ér­tékítéletéről. Ilyen gyűjtésre talán az egykori kamra vol­na a legalkalmasabb, a kisebb, ugyanakkor még nem szű­kös terek általában növelik az emberek biztonságérze­tét, ennek hatására pedig könnyebben megnyílnak, szí­vesebben mesélnek. Múzeumpedagógiai hasznosítás szempontjából a házban megjelenített néprajzi gyűjtés szituációja mellett jó lehetőséget kínál a családtörténet is. A fenn vázolt prob­lematikák ma is épp úgy aktuálisak, mint 70 évvel ez­23. kép Szobabelső (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) 49

Next

/
Thumbnails
Contents