Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
előtt. Egy modern múzeumnak már nem csupán a tárgyak gyűjtése, megőrzése és bemutatása a cél, hanem ezen túllépve a társadalmi felelősségvállalás is. Célunk, hogy olyan élethelyzeteket is bemutassunk, ami gondolkodásra, kérdések felvetésére és válaszok keresésére ösztönzik a látogatót. A bontás állapotában a házban gyakorlatilag már nem volt meg semmi az eredeti berendezésből, csupán egy ágy, egy stelázsi, két portré és egy sublót. Illetve az új építésű lakóház padlásán még két ágy. Hogy rekonstruálni tudjam a ház esetleges 1948-as évnek megfelelő berendezését, összesen 570 db tárgyat gyűjtöttem ajándékozás, illetve vásárlás útján.'" A tárgyak között megtalálhatóak unikális darabok, bútortörténeti kuriózumok is, de természetesen a minél hitelesebb enteriőr kialakítása érdekében hétköznapi használati tárgyak is. A későbbi múzeumpedagógiai hasznosítást és interpretációt figyelembe véve a műtárgyak mellett jelentős számú demonstrációs eszközt is gyűjtöttem. Az utcafrontra eső helyiség, a tisztaszoba berendezése, benne különösen a felvetett ágyak egyértelműen mutatják, hogy a szobát nem lakhatásra használták, hanem annak reprezentatív szerepe volt. Ide kerültek a ní- vósabb bútorok, a díszesebb textíliák, de sok esetben az eladásra szánt pálinkát is itt tartották, az oldalszalonnákat a mestergerendára akasztották fel, hogy „mutassanak, tüntessenek vele’’. A felvetett ágyaknál, hogy azok még magasabbnak látszanak, az ágyvégek tetejéhez belülről deszkaléceket szögeitek, ezekre fektették a pallókat, majd a pallókra kezdték felvetni az ágyat. A felvetéshez több sor vánkost halmoztak egymásra. A különböző méretű díszpárnákat kifelé fordították, a hajvégek ugyanis slingeléssel, csipkézéssel és fodrozással díszítettek. A slingelés mögé színes szalagokat (kék, zöld, rózsaszín) fűztek be, hogy a díszítés még inkább kiemelkedjen. A szalagok kezdetben papírból készültek, később ezek helyett selyem/műselyem pántlikákat fűztek. 24. kép Szobabelső (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Várasfenes, 2013.) 25.kép Megemelt felvetett ágy (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) Az általam gyűjtött párnavégeken még megtalálhatóak az eredeti papírszalagok is, amiket hozzávarrtak a textilhez, hogy el ne mozduljanak - később sem távolították el a papírokat, hanem ezek fölé kerültek (a papírral megegyező színű) műselyem szalagok, amiket szintén néhány öltéssel rögzítettek. Hogy a megemelt felvetés ne látszód- jon, az ágyat egy fodrozott, slingelt, szalagbetétes fehér ágyterítővei terítették le. A terepmunkám során gyűjtött egyik legérdekesebb bútor egy 2x12 részből álló vaságy pár. Az ágyvégek élénk kék színűre festettek, tetejükön pedig aranyszínű (réz) rácsos díszítés található. Mindkét ágy végén egy- egy festett képet láthatunk: virágkoszorúba foglaltan, az egyiken egy naplementés tájkép, a másikon egy bivaly húzta szekér. Bútortörténeti szempontból az ágyak érdekessége, hogy az eladó (Sebestyén Ferencné, Gábor Erzsébet szül.: 1948.) elmondása szerint az 1900-as évek elején a dédnagyanyja (Kovács ’Dádó’ Juliánná) adott szállást GYORFFY Istvánnak és egy vele utazó férfinak Köröstárkányban - az ágyak virágkoszorús festését pedig ők készítették el. 26. kép Felvetett ágy (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Belényessonkolyos, 2013.) 41 A tárgyvásárlásban VASS Erika is részt vett. 50
