Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
moslék. Jóllehet, a pálinkafőzés 1888-tól állami monopóliummá vált, a köröstárkányiak továbbra sem mondtak le róla. Több adatközlőtől is hallottunk róla, hogy a bádogkapuk elterjedése a finánc ok elleni „védekezésnek” is köszönhető. Az utcában vagy őrszemet állítottak, aki a kapu becsapásával adott hangot az ellenőrzésnek, vagy maga a finánc dörömbölt a bádogkapun - az így csapott zaj pedig nemcsak a ház lakóit, hanem szinte az egész utcát figyelmeztette. 18. kép Lőrincz ’Szurda’ Eszter a bádogkapu előtt (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) A bádogkapu azonban nem csak biztonsági célokat szolgált. Mivel elkészítése drágább volt, mint egy egyszerű deszkázott kapué, ezért elsősorban a módosabb gazdák készíttettek ilyet, így az egyben a jómódnak is védjegye volt. Érdemes néhány szóval megemlíteni a bádoglemezek díszítését is. Minél későbbi a kapu, általában annál cifrább a bádog díszítése. A kapuk készítésének megállapításánál könnyű dolgunk van, hiszen majd’ mindegyiket datálták - szegekkel vagy szimplán lyuggatással beleütötték az évszámot. A legkorábbi kapuknál a bádoglemezek célszerű rögzítése adta egyben az esztétikai élményt is. A bádoglemezek kb. 2 cm szélességben fedik egymást, ezeket egyrészt a találkozási sáv közepén bádogszegekkel rögzítették a kapu deszkázatához, másrészt a meleg miatti felpúposodást elkerülendő, átlósan, X alakban is odaszegelték őket. A Köröstárkány 24. szám alatt, a Múzeumba bekerült háznál is épp ilyen a kapu, 19. kép Lövésnyomok egy díszített bádogkapun (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) tetejében pedig készítésének évszáma: 1895. A bontott házhoz tartozó kapu azonban nem került be a Múzeumba, mivel tulajdonosa nem akart megválni tőle, a mai napig ezt használja. GYÖRFFY fotóin jól látszik, hogy a nagy szekérkapu mellett eredetileg volt egy személyi közlekedésre szánt utcakapu is, de ez utóbbi a bontás idejében már nem volt meg. A későbbiekben rekonstrukcióban fogjuk elkészíteni az Erdély épületegyüttesbe bekerülő bádogos kaput, valószínűleg egy cifrábban díszített változatot.40 A korai kapuknál nem ritka az X-es szegelés kiemelése, amely egész egyszerűen a vonalak kereszteződésénél egy körrel vagy több koncentrikus körrel történt. A kapuk datálása mellett általánosnak mondható a készíttetők vagy a készítő nevének feltüntetése - mono- gramos megjelenítésre, illetve a teljes név kiírására is találunk számos példát. Mivel ezeknek gyakorlati értelme nem volt, ezért a szegeket sokszor spórolásból nem hagyták a kapuban, csupán lyuggatással történt a számok és nevek felírása. A lyuggatásos eljárás adta a gondolatot arra az újításra, hogy tovább díszítsék a kapukat. Eleinte előrajzolás nélküli, egyszerűbb sematikus motívumokkal, például tulipánnal, rozmaringággal stb. történt a díszítés. Ebből a korai időszakból (1800-1900-as évek fordulója) több kapun is találtunk magyar korona- illetve címerábrázolásokat. Ezeket a politikai viszonyok változása miatt egyes esetekben kivágatták a bádoglemezből, vagy egész egyszerűen még egy réteg bádoggal lefedték. Ez a korona/ címer az egyetlen szimbólum, amit nem volt szabad megjeleníteni, vagy pedig takarni kellett - éppen ezért pont az ellenkezőjét érték el a korlátozásokkal: mivel minden kapun, ahol látszik, hogy dupla rétegben van a bádogborítás, tudni lehet, hogy alatta a tiltott ábrázolás van, vagyis, bár nem látszik, de még inkább feltűnő, a figyelmet magára vonja. Kutatásom során Kisnyégerfalván találkoztam olyan 1910-es datálású kapuval, amelyből 40 Mivel nem a Köröstárkány 24. szám alatti portát szeretnénk rekonstruálni, hanem egy a Fekete-Körös völgyét bemutató portát, ezért módunkban áll nem a bekerült házhoz tartozó kapu másolatát elhelyezni a kiállításban, és ezáltal identitásukat is bemutatni. 47
