Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
A 3. helyiség (lakószoba) két kisebb méretű, középen felnyíló pallótokos ablaka a csűr felé néző falon helyezkedett el. A hátsó homlokzaton a tornáchoz közelebbi ablak helyén egykor ajtó lehetett, erre utalt az ab- lakparapet vályogtégla kifalazása. A harmadik helyiség udvarra néző ablaka a pincelejárat fölött volt található. Ennek a helyiségnek az ajtaja is a felső két mezőben üvegezett betétes ajtólap volt, borított ácstokkal. Tető, oromfal, födém Az épület tetőszerkezete szarufás melltámaszokkal erősített gerendavéges kialakítású, oromfalai sövényfo- násúak voltak. A sövényfonás rúdjai karvastagságúak voltak, egymástól kb. 40 cm-re helyezkedtek el, a fonás anyaga kb. 2 lécköznyi hosszú, hasított keményfa léc volt. Az épület mindkét homlokzata csonkakontyolt volt. A lakóház fedése jellemzően egyenes vágású, hódfarkú tetőcserép volt, a helybéliek egyöntetűen „fenesi cserép”- ként nevezik meg ezt a típust. 14. kép A cserepek leszedése után jól látszanak a tetőszerkezet gerendái (BOKONICS-KRAMLIK Márta felvétele, Köröstárkány, 2014.) A megmaradt utcai oromfal alsó rétegeiben fehérre, fölsőbb rétegeiben kékre meszelt, két kör alakú szellőző ablaka körül kb. 10-12 cm széles ablakkeretezést figyelhettünk meg, illetve az oromfal tetején kb. 2-3 cm re kiemelkedő lezáró keretezés futott körbe. A homlokzat alsóbb részeit új, sík vakolat burkolta - a korábbi vakolatdíszítést egy felújítás alkalmával teljesen sík vakolatra cserélték. GYÖRFFY István 1911 -ben készült fotóján látszik, hogy az épület utcai homlokzatán eredetileg volt valamilyen díszítés, de sajnos a fényképen a pontos motívum nem kivehető.34 Később az utcai vakolatdíszt eltávolították. A vidéken általánosan elterjedt volt a vértelek koszorút és rozmaringot formáló vakolatdísze. „Különö34 A homlokzatdísz rekonstruálása analógiák alapján lehetséges. 35 KÓS Károly 1976. 30. sen a kapu és ház falán a függőleges oszlopokat és az utca felőli ház-csonkán a koszorút, két oldalt rozmaringgal csak helybeli szakember tudta kellően elkészíteni. A 40-es években azonban a környéken már mindenütt simma lett a házcsonka, csupán a házfalak vakolatpillérei maradtak meg.”35 A hátsó homlokzat gyakorlatilag dísztelen volt, rajta kettő kör alakú szellőzőnyílás kapott helyet. Az utca felé eső első helyiség döngölt földpadlós, mestergerendás, hágatott födémű (kétsoros deszkafödém) volt. A középső helyiség hátsó részében olajzöldre mázolt hágatott deszkát találtunk. A helyiség előterét (pitvar) egy rétegű deszkafödémmel fedték. Az épület lakószobája szintén hágatott deszkázattal fedett volt. Mindhárom helyiség mestergerendás volt, azonban a mestergerenda nem futott végig az épületen. Az I. és 2. helyiségnél jól meg tudtuk figyelni, hogy a két gerenda egymás mellett helyezkedett el. 15.kép A lebontott lakóépület utcafronti vértelke (VASS Erika felvétele, Köröstárkány, 2014.) Rejtekhelyek Az épület 3. helyisége (lakószoba) alápincézett volt. Az ablak alatt elhelyezkedő pincelejárat fölé esővédelemként kb. 1,5 m kinyúló előtetőt szerkesztettek. A pincét laposan fektetett tölgygerendákkal fedték, mely fölött egy rétegű tölgy pallófödémet találtunk, és erre került a lakószoba 5-7 cm vastag tapasztása. A lakószoba tornác végében lévő oldalán a padlón 10-15 cm emelkedést figyeltünk meg. A padló bontása közben ezen a megemelt részen a sártapasztás alól rejtekajtó került elő. Az ajtó kerettel ellátott egyszerű falap, mely alatt a falazatba rejtve kör keresztmetszetű, kb. 60 cm mély dongás edény helyezkedett el. 45
