Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BOKONICS-KRAMLIK MÁRTA: A Fekete-Körös völgye az Erdély épületegyüttesben
hozni ilyen szokásra - arról viszont beszámoltak, hogy új ház építésekor szokás volt a falba pénzt helyezni.33 A bontás során sajnos pénzérme nem került elő. A 2. és a 3. helyiség (lakószoba) között, a többrétegnyi meszelés alatt egykori, tüzelő átvezetésére szolgáló falnyílást bontottunk ki. 1966-ig, az új ház felépüléséig a lakóházzal szemben állt nyári konyhát a család nem csupán főzésre használta, hanem lakhelyül is szolgált. A nyárikonyha falán kívülre szorult kemence védelmére eredetileg egy fölötte elhelyezett félfedél szolgált. „Meg rígen vét hogy főztünk a disznónak krumplit. Vét katlany. ... A kemence külen vét, külenálló vót. Ide a szabók, a szabóka mellé vót rakva a kis katlany. ” - meséli Gyulai Erzsi néni (sz. Antal Erzsébet, szül. 1939). A sütőszínt 1966-ban mintegy beépítették az új házba, a jelenlegi „rejtett” kemence (a kemence el van falazva) kb. az eredeti helyén található. Nyílászárók Az utcai nyílászárók pallótokosak, tokosztó nélküli középen felnyíló szerkezetek voltak. Belső oldalon háromszemű ablakszárnyakkal, külső oldalon kettéosztott, lamellázott szárnyakkal készültek. Az első szoba bontáskori ablakai bolygatottak voltak, a korábbi kisebb ablakokat cserélték újra, mert az ablakok környékén a paticsfalazatban vályogtégla kifalazásokat figyeltünk meg. A tornácra nyíló ablak régiesebb kialakítású, négyszemes, középen felnyíló pallótokos volt. Belülnézeti jobb oldalán vályogtégla kifalazást figyeltünk meg, tehát ez az ablak is utólag elhelyezett, bizonyítja ezt a falvázkarók elfűrészelése, és a vályogtégla kibontása után megtalált korábbi kisebb méretű ablakhelyre utaló tapasztásbefor- dulás. A pitvar és a szoba közötti ajtó borított ácstokos volt, betétes ajtólappal, melynek két fölső betéte üvegezett. Az épület első két helyisége előtt végighúzódó tornác utcai falán az utcai homlokzathoz hasonló ablak helyezkedett el. A később elrekesztett és kamrává alakított részt rátétes ajtólappal nyíló bejárattal látták el. A kamra utcai ablakának is külső ablaktáblái voltak. Mind a három utcai ablak azonos szerkezetű, egy időben készült. A 2. helyiség tornácra nyíló ablakai ugyanazt a típust képviselték, mint az első szoba erre néző ablaka. A tornácon elhelyezkedő ablakok körül kis vakolatkeret futott körbe, nem volt külső szárnyuk. Mivel még a vasalatok helyét sem láttuk, ebből arra következtethetünk, valószínűleg soha nem is volt ablaktáblájuk. A két ablak között kapott helyet az épület bejárati ajtaja, a szobaihoz hasonló, borított ácstok betétes ajtólappal. A bontáskor az ajtó két felső betéte üvegezett volt. 13. kép A tornácra nyíló ablak vályogtégla kifalazását bontja BÚZÁS Miklós (VASS Erika felvétele, Köröstárkány, 2014.) 33 A falba épített pénz analógiás gazdagságvarázslás - a néphit szerint így a házban lakók sosem maradnak szegények, mindig lesz elég pénzük. 44
